49 cikk rendezése:
1. cikk / 49 Visszaigényelhető áfa könyvelése
Kérdés: Intézményünk negyedéves áfabevallásra kötelezett, az áfát arányosítással állapítjuk meg. Több éve a visszaigényelhető áfa összegét nem igényeltük vissza ténylegesen, hanem felhalmoztuk, és ezen összegek terhére rendeztük a fizetendő áfát (nem volt tényleges pénzforgalmi befizetés). Az esetlegesen visszaigényelhető áfát sem kértük visszautalni. Hogyan kell könyvelni a pénzügyi és költségvetési számvitelben a bevallás alapján a fizetendő és visszaigényelhető áfát, amennyiben tényleges pénzmozgás nem történik, tehát a fizetendő adó nem kerül befizetésre az adóhatóság részére, és a visszaigényelhető áfa nem kerül kiutalásra az intézmény részére?
2. cikk / 49 Ingyenes rendezvények költsége
Kérdés: Önkormányzati finanszírozású kulturális központ vagyunk. Intézményünk áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Fő feladataink közé tartozik a közösségi művelődési tevékenység, közösségi rendezvények lebonyolítása. Rendezvényeink nagy részét a nagyközönség számára ingyenesen biztosítjuk, mint például falunapok, nyárbúcsúztatók, irodalmi műsorok, sportrendezvények, koncertek, színházi előadások, játszóházak stb. E rendezvényeink esetén élhetünk-e áfa-visszaigénylési (áfalevonási) jogunkkal? Az ilyen rendezvényeken jellemzően előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil--WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei merülnek fel. Ha az Áfa-tv. 120. §-át kell alkalmaznunk, és nem élhetünk áfalevonási jogunkkal a rendezvény ingyenessége miatt, azt minden költségtípusra értelmezni kell, vagy csak az előadói költségekre? Ha nem élhetünk az ingyenesség miatt áfalevonási jogunkkal, megtehetjük-e, hogy egy 2-3 milliós vagy akár még nagyobb költségvetésű rendezvényünkre jelképes belépődíjat, pl. 100 forintot határozunk meg? Ebben az esetben levonásba helyezhető az áfa? Ilyen rendezvényünk például a nyugdíjasoknak tartott idősek világnapi előadásaink.
3. cikk / 49 Informatikai szolgáltatás
Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?
4. cikk / 49 Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja
Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket – amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik – a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
5. cikk / 49 Településrendezési terv
Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik – általános szabályok szerint adózó adóalany –, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
6. cikk / 49 Kötelező-e a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése a számlán?
Kérdés: Önkormányzatunk részére egy olyan társaság nyújt szolgáltatást, amely a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez egy másik közreműködő társaság szolgáltatásait veszi igénybe, mivel azt a felek közötti szerződés lehetővé teszi. A társaság azonban a kibocsátott számlában nem tüntette fel, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz.
A fent röviden vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült:
1. A közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése kötelező adattartalomnak minősül?
2. Mivel önkormányzatunk adóköteles gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a társaság szolgáltatását, az előzetesen felszámított áfát önkormányzatunk levonhatja-e, visszaigényelheti-e, ha a számlán a társaság elmulasztotta feltüntetni, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ismereteink szerint az Szt. értelmében a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
3. Annak a ténynek a szerződésben történő szerepeltetése, hogy a társaság közvetített szolgáltatás útján is teljesítheti szerződéses kötelezettségét, a számla hiányosságát pótolja-e?
A fent röviden vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült:
1. A közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése kötelező adattartalomnak minősül?
2. Mivel önkormányzatunk adóköteles gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a társaság szolgáltatását, az előzetesen felszámított áfát önkormányzatunk levonhatja-e, visszaigényelheti-e, ha a számlán a társaság elmulasztotta feltüntetni, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ismereteink szerint az Szt. értelmében a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
3. Annak a ténynek a szerződésben történő szerepeltetése, hogy a társaság közvetített szolgáltatás útján is teljesítheti szerződéses kötelezettségét, a számla hiányosságát pótolja-e?
7. cikk / 49 Közterület-használati díj és piachely-használati díj
Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?
8. cikk / 49 Önkormányzat áfabevallása
Kérdés: Önkormányzatnak pénzforgalmi vagy teljesítés szemléletben kell az áfát bevallania?
9. cikk / 49 Temetés költségeinek továbbszámlázása
Kérdés: A Szoctv. 48. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti.
Helyes-e az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza az eltemettetés költségeit az utolsó lakóhely szerinti önkormányzatnak, és a temetkezési vállalat által kiállított számla áfaösszegét pedig visszaigényli az adóhatóságtól?
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti.
Helyes-e az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza az eltemettetés költségeit az utolsó lakóhely szerinti önkormányzatnak, és a temetkezési vállalat által kiállított számla áfaösszegét pedig visszaigényli az adóhatóságtól?
10. cikk / 49 Raktározási tevékenységre létrehozott ipari park
Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázaton nyert egy ipari park létrehozására támogatást. Ez nettó finanszírozású amiatt, hogy az ipari park célja az, hogy – mivel bérbe nem adható – raktározási szolgáltatást fog nyújtani az önkormányzati vállalkozások részére. (Ezenkívül informatikai szolgáltatást is nyújt, de ez a kettő különálló dolog, mivel egy szerverhelyiség is kialakításra kerül benne. Tehát nem a raktározáshoz kapcsolódó logisztikai informatika lesz.)
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.
