24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége
Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
2. cikk / 24 Bizonyítékok, tények előterjesztésére felhívó végzés
Kérdés: Átfogó adóellenőrzés zárult le cégünknél. A jegyzőkönyv átadása előtt kaptunk egy végzést, amely szerint mindent rendben talált az adóhatóság, és 8 napot adott arra, hogy nyilatkozzunk a vizsgálat alá vont adónemeket és időszakokat érintő bármilyen további tényről, adatról, valamint kérte, hogy az azokkal kapcsolatban rendelkezésére álló bizonyítékokat terjesszük elő az utólagos adómegállapítás során történő figyelembevétel érdekében. Ha nincs megállapítás, akkor miről kell nyilatkozni?
3. cikk / 24 Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége
Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
4. cikk / 24 Önkormányzati lakásfenntartási támogatásból letiltható-e az önkormányzat által kiszámlázott szemétszállítás díja, ha az ügyfél nem fizette be?
Kérdés: Községi önkormányzatunk nevében kérem, nyújtsanak segítséget abban, hogy az önkormányzat által megállapított lakásfenntartási támogatásból (normatív, illetve méltányossági) letiltható-e, és ha igen, milyen mértékben az önkormányzat által kiszámlázott (az ügyfél által be nem fizetett) szemétszállítás díja?
5. cikk / 24 Kapcsolt vállalkozások adóhatósági bejelentése
Kérdés: Az önkormányzatnak be kell-e jelentenie az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozásait (önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásait)? Amennyiben igen, ezen túlmenően van-e az ún. szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége?
6. cikk / 24 Bankszámla megszüntetésének bejelentése
Kérdés: A bankszámla megnyitásával és megszüntetésével kapcsolatos szabályok állandóan változnak. Be kell-e jelenteni a bankszámla nyitását, megszüntetését az adóhatósághoz és – mivel a cégnyilvántartás is tartalmazza azt – a cégbírósághoz is?
7. cikk / 24 Képviselő bejelentése
Kérdés: Társaságunk megalakulásakor a cégbejegyzést intéző ügyvéd a cégbírósághoz bejelentette a társaság képviselőjének nevét. Az Art. rendelkezései szerint azokat az adatokat, amelyeket a cégbírósághoz bejelentenek, már nem kell az adóhatósághoz is bejelenteni, mégis az adóhivatali változásbejelentő lapon szerepel a képviselő bejelentése is. Lehet, hogy ez csak a megalakuláskor igaz, és később már az adóhivatalhoz is bejelentést kell tenni?
8. cikk / 24 Áfabejelentési lap
Kérdés: Az új Áfa-tv. több esetben bejelentési kötelezettséget ír elő az adózóknak. A bejelentéseket az adóévet megelőzően kell megtenni, de a törvény csak január 1-jén lép hatályba. Lesz-e külön adatlap a bejelentésre? A korábbiakban egy új bejelentés megtételekor az adóhatóság a bejelentési határidőt meghosszabbította. Lehet, hogy ez most is megtörténik?
9. cikk / 24 Lezárt időszak bírságolása
Kérdés: 2007-ben átfogó adóellenőrzést tartott az adóhivatal. Mindent rendben találtak, július 25-én jogerőre emelkedett a kiadott elsőfokú határozat. Szeptemberben kaptunk egy újabb határozatot, amely a 2006. évi társaságiadó-előleg feltöltésének elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapított meg. A december 20-ai feltöltés helyett valóban csak márciusban fizettünk, de ismereteim szerint a lezárt időszakot ismételten nem lehet ellenőrizni, ezért szerintem jogtalan az "elfelejtett" bírság kiszabása.
10. cikk / 24 Bevallás másolata
Kérdés: Kölcsön igénylése során a pénzintézet a benyújtott bevallásaink másolatait is kéri. Sajnos nem elegendő, ha lemásoljuk a korábban papíralapon benyújtott beadványokat, az APEH által hitelesített bevallásokat kérnek. Köteles-e az adóhatóság a másolatok kiadására?