Ajándék ingatlan áfája

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].
Részlet a válaszából: […] ...vagyis az az érték, amelyért független felek között értékesíthető az ingatlan. Az áfát az ajándékozónak kell fizetni és bevallani az adóhatóság felé, őt terheli az adófizetési kötelezettség, hiszen ő az, aki kivonja a gazdasági tevékenysége köréből az ingatlant...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Adószámos magánszemély illetékkedvezménye

Kérdés:

Költségvetési szervünk egyik alkalmazottja adószámos magánszemély. Alkalmazható-e az Itv. 2023. január 1-jétől hatályos 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerinti mentesség, illetve hogyan lehet meghatározni az adószámos magánszemély esetében a nettó árbevételt?

Részlet a válaszából: […] ...a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Sportlétesítmény felújításának áfája

Kérdés:

Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany az általa megfizetett adóból levonhatja azt az adót, amely adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel. Főszabály szerint a beszerzéseket tételesen kell elkülöníteni aszerint, hogy levonható, nem levonható vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Sportszolgáltatás vagy terembérbeadás?

Kérdés:

Tankerületi Központ költségvetési szervként mint fenntartó, vagyonkezelői, fenntartói jogok alapján vezetjük/intézzük az általános és gimnáziumi iskolák működését. Az iskolák uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Az uszodában vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, amit online pénztárgépünkkel készpénzben és SZÉP-kártya-terminállal tudnak kiegyenlíteni. Valamint vannak egyesületek és vállalkozások, akik bérleti szerződés alapján úszósávokat bérelnek (melyet a tankerület által kiállított számla alapján átutalással rendeznek), hogy ott úszásoktatást vagy úszóedzéseket végezzenek az általuk szervezett csoportoknak (gyerekeknek, felnőtteknek). Tornatermeinket is a meglévő szabad kapacitásig bérleti szerződés alapján kiadjuk egyesületeknek és vállalkozásoknak rendszeres sportmozgás céljára, pl.: foci, tánc, röplabda. Tankerületünk nem tette adókötelessé (Áfa-tv. 88. §-a) a bérbeadásokat. Az uszodai és tornatermi bérleti díjas szerződéseink esetében áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítanunk?

Részlet a válaszából: […] ...valamint a ténylegesen teljesített ügylet alapján lehetséges. Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy az Art. 2. §-a szerint az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.Az Áfa-tv. 85....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Egyenes és fordított adózás egy beruházásban

Kérdés:

Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?

Részlet a válaszából: […] ...lényege, hogy a szolgáltatást nyújtó a vevő felé nem számítja fel az áfát, hanem azt a vevőnek kell önbevallással megfizetni az adóhatóság felé.A szerződésben és a számlában is külön kell meghatározni az egyenes és a fordított adózás alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Ingatlan használatba adása

Kérdés:

Önkormányzatunk az egészségházat ingyenes használatba adta az orvosoknak. Azonban a víz, gáz, áram, telefon, szemét és takarítás díja arányosan továbbszámlázásra kerül. Az önkormányzat alanya az áfának. Véleményünk szerint a víz, gáz, áram közvetített szolgáltatásnak minősül, és a bérleti díjhoz kapcsolódik, ezért alanyi mentesen számlázzuk tovább. A takarítás költségét +27% áfával növelten kell továbbszámlázni (a takarítónő Mt. foglalkoztatott nálunk), illetve a telefon- és a szemétdíj csak szolgáltatásnak minősül? Ezáltal 27%-os áfával számlázzuk tovább? Illetve az áfát a bruttó összegre számoljuk rá, vagy a számla szerinti nettó + áfa megbontást számlázzuk, és amikor a szolgáltatást könyveljük, levonható áfára tesszük a kifizetett áfát?

Részlet a válaszából: […] ...szerint az adóalany az ingatlan-bérbeadásra választhat adókötelezettséget. Ha az adókötelezettség választását bejelentették az adóhatósághoz, akkor az ingatlan-bérbeadás és annak járulékos költségei 27%-os áfával számlázandók.A kérdésben nem tértek ki arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Piaci helyek bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] ...áfalevonási joggal, és nem számolhatja el költségként a számla adóalapját, így a gazdasági esemény után adóhiány nem keletkezik az adóhatósággal szemben.Az adózási jogesetek és kúriai állásfoglalások a számlabefogadó felelősségét taglalják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Egy önkormányzat nyílt pályázat útján értékesített egy üzletnek minősített ingatlant [nem esik az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés ja), jb) kivételek alá] egy vállalkozó (áfaalany) részére, a jegyzőkönyvben az eladási ár 12.700.000 forint. Az önkormányzat áfaalany, az ingatlanértékesítésre pedig nem az általános szabályokat választotta, hanem bejelentette, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontját adókötelessé teszi.
Ebben az esetben mi a helyes:
a) az önkormányzat kiállít egy számlát 10.000.000 forint összegről, a 2.700.000 forintot pedig ki-fizetteti a vállalkozóval a NAV felé, vagy
b) kiállítja a számlát 12.700.000 forintról, szerepelteti az áfabevallásában a 04. sorban, a vevő pedig szerepelteti az áfabevallásban a 29. és a 66. sorban a 12.700.000 × 27%-ot, azaz 3.429.000 forintot?
Részlet a válaszából: […] ...ha az értékesítő adóalany él az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosított azon lehetőséggel, hogy az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján a 86. § (1) bekezdésének j) pontjában említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Alapítvány áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzati fenntartású alapítványunk – különösen azokban az időszakokban, amikor magas volt a fertőzöttség – számos rendezvényt, előadást, oktatást online formában tett elérhetővé ellenérték fejében mind az alapítvány tagjai, mind más résztvevők számára. A rendezvények online megtartásához egy közösségi adóalanytól videokonferencia-szolgáltatást vettünk és veszünk igénybe.
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szolgáltatások teljesítési helyének megállapítása szempontjából az adóhatóságnál áfa céljából nyilvántartásba vett (közösségi adószámmal rendelkező) nem adóalany jogi személyeket (így például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Ellenérték helyett lakás

Kérdés: Önkormányzatunk egy (korlátozottan forgalomképes) kétszintes épület első emeletét (amely régen könyvtárként működött) és egy ráépítendő új szintet lakások kialakítására és új lakások építésére kívánja meghirdetni. Az önkormányzat nem pénzbeli értéket kér az értékesítés során, hanem a kialakítandó lakások közül szeretne egy vagy két lakást ellenértékként értékegyeztetéssel megszerezni. Hogyan járjon el az önkormányzat, hogy az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségünk tekintetében jogszabálykövetőek legyünk? A volt könyvtár értékesítését 27%-os áfafizetési kötelezettség terheli, míg az új lakások esetében 5%-os áfafizetési kötelezettség van még az idei évben.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, tehát az önkormányzat nem hárít át áfát a számlájában, hanem a vevőnek kell az adóhatóság felé bevallani és megfizetni az áfát. Az építtető új lakást értékesít, 5%-os áfával számláz. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
1
2
3
14