Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] ...a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is.Az Áfa-tv. 124. §-ának d) pontja szerinti, adólevonási jogot korlátozó rendelkezés alapján a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...követően áfaalannyá válnak, és áfafelszámítási, -bevallási, -befizetési kötelezettségük keletkezik, ugyanakkor megnyílik az adólevonási jog is.Az online pénztárgéppel kapcsolatos kérdés tekintetében tájékoztatjuk, hogy a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Gázvezeték-elosztó rendszer bérbeadása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 151. számában (2011. augusztus 9.) a 2955. kérdésszámra adott válaszukat úgy értelmeztük, hogy a gázvezeték-elosztó rendszer bérbeadásra is alkalmazandó. A bérbevevő – mivel önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra adómentességet választott – vitatja ezt. Helyesen gondoljuk, és esetleg a NAV által kiadott állásfoglalás kapcsolódik-e ehhez a kérdéshez?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításának mindkét félre vonatkozóan több vonzata van az áfában. A szolgáltatást nyújtó fél felszámítja az áfát, ugyanakkor adólevonási joga van a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos beszerzései után. A számlát befogadó fél a szolgáltatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Munkába járáshoz szükséges bérlet áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a munkavállaló munkába járásához szükséges bérlet előzetesen felszámított adója?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított áfát, az Áfa-tv. 120. §-ára tekintettel, teljes mértékben levonásba helyezheti (feltéve természetesen, hogy az adólevonási jog – Áfa-tv. VII. fejezetében szereplő – egyéb feltételei is fennállnak).2. Amennyiben azonban a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Elektronikus számlázás

Kérdés: Önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság mint szolgáltatásnyújtó adóalany számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az általa kibocsátott számlát elektronikus levélben (e-mail) továbbítja a szolgáltatást igénybe vevő adóalany részére, melyhez az alábbi tájékoztatást csatolja: "A hatályos jogszabályok alapján a számla pdf mellékletként e-mailben történő elküldése nem minősül elektronikus számlának, hanem az eredeti számla kinyomtatási lehetőségét biztosítja. Az elküldött, kinyomtatható számla teljes terjedelmében azonos a forrás számlázó program által generált számlával, így az, mivel aláírás és bélyegző nélkül is érvényes, ezért kinyomtatva lekönyvelhető." Az önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság által gyakorolt számlázási rend megfelel-e a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozójogszabályi feltételek szerint nyomtatott, továbbított számlák adóigazgatásiazonosításra nem alkalmasak, így azokra nézve adólevonási jog nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Óvodai, iskolai étkeztetés

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
Részlet a válaszából: […] ...100%-os normatív kedvezménnyel kell nyújtani azétkezést, adófizetési kötelezettség a jelzett időpontig bezárólag nemkeletkezett, de az adólevonási jog az adóköteles tevékenységre tekintettelgyakorolható volt, az Áfa-tv.-ben előírt feltételek fennállása esetén. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Késedelmes számlakibocsátás szankciója

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szankcionálható, azonban a tárgyifeltétel, azaz az adóalany nevére kiállított és személyes rendelkezésére állóbizonylat hiányában az adólevonási jog sem gyakorolható. Az Áfa-tv. 163. §-a alapján az adóalany a számlakibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
Részlet a válaszából: […] ...során előzetesen felszámított adó levonásaaz alapítvány esetében is az általános szabályok szerint alakul. Adott esetbenfeltehetően az adólevonási jogot semmi sem korlátozza, tekintettel arra, hogyaz előadottak szerint nem tárgyi adómentes szolgáltatáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Telefonköltség továbbszámlázása

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított adó 70 százalékát vonja le. Nem hagyható ugyanakkorfigyelmen kívül az Áfa-tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja, mely szerintadólevonási joga csak adóalanynak lehet. Így csak az adóalanyi minőségbeneszközölt telefonszolgáltatás ilyen formán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Ingatlanértékesítés adózási szabályai

Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?
Részlet a válaszából: […] ...lépett rendelkezéseket fő szabályként azokra az esetekre kell először alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jogosultság keletkezésének időpontja 2003. december hónap 31. napját követi. Ez azt jelenti, hogy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
1
2