Adomány a földrengés sújtotta településnek

Kérdés: Önkormányzatunk és a megyei horvát nemzetiségi önkormányzata szeretnének a horvátországi földrengés sújtotta településre tartós élelmiszert, tisztítószert, esetleg takarókat vásárolni, és kamionnal eljuttatni. Ez az adomány ilyen esetben és formában adómentes juttatásnak vagy reprezentációs költségnek minősül-e, és meg kell fizetni utána a reprezentációs adót és járulékot?
Részlet a válaszából: […] A horvátországi illetőségű magánszemélyeknek juttatott adomány után Magyarországon nem keletkezik adókötelezettség a 2000. évi XVIII. törvény 21. cikkelye alapján. A horvát illetőségű magánszemélyek ilyen típusú jövedelme Horvátországban adózik. A katasztrófa sújtotta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül, ezért béren kívüli juttatásként nem adhat a munkáltató étkezési, vendéglátási szolgáltatást a dolgozóknak. Ha a munkahelyen van dolgozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az érintett munkavállaló milyen cafeteriajuttatásokat vett igénybe (béren kívüli juttatást, egyes meghatározott juttatást, esetleg adómentes juttatást). Feltételezve, hogy a jogviszony egész évben fennállt, a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Temetési segély, kegyeleti ellátás

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak. 1996-ban nyugdíjba vonult munkatársunk a napokban elhunyt. Kérdésünk, hogy özvegyének temetési segély jogcímen adhatunk-e támogatást. Ha ezen a jogcímen nem, akkor milyen egyéb jogcímen támogathatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...a temettetés költsége. (Felhívom a figyelmet arra, hogy aválaszban a 2009-es szabályokat vettem figyelembe. 2010-től jelentősen módosulaz adómentes juttatások köre és feltételrendszere, ezért 2010-ben meg kell majdvizsgálni, hogy a változások érintik-e esetlegesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Munkába járáshoz használt bérlet költségtérítése

Kérdés: Munkatársunk egy másik városban lévő lakóhelyéről vonattal jár be naponta az intézetbe. A nagy távolság miatt gyorsvonattal utazik oda-vissza. Az elmúlt hónapban első osztályra szóló bérletet vásárolt. Kérdésünk, hogy az intézmény köteles-e megtéríteni a drágább (első osztályú vasúti kocsira szóló) bérletet, illetve ha megtéríti, akkor lesz-e munkatársunknak vagy az intézetnek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendeletben foglaltakszerint köteles megtéríteni a munkavállalójának a közigazgatási határonkívülről történő napi munkába járás költségeit. Ha a munkavállaló vonattal jár be a munkahelyére, akkor azemlített kormányrendelet 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Munkavállalóknak juttatott kultúrautalvány

Kérdés: A csekély értékű ajándékozás lehetőségével élve, úgynevezett kultúrautalványt adtunk az intézmény munkatársainak az elmúlt évben. Az utalvány értéke 5000 forint volt. A 2008. évben megváltozott személyijövedelemadó-szabályok szerint adhatunk-e továbbra is adómentesen ilyen utalványt?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől több olyan rendelkezés is módosult aszemélyi jövedelemadóban, amely lényeges a kérdésben említett juttatásadókötelezettsége szempontjából.Elsődlegesen arra a rendelkezésre kell figyelemmel lenni,amely meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Üdülési csekk

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az üdülési csekk adómentességére vonatkozó szabályt, ha a munkatársunk családi üdülését kívánjuk támogatni? Munkatársunk az élettársával és két saját gyermekével együtt szeretne nyaralni.
Részlet a válaszából: […] ...adhat a munkáltató adómentesen üdülési csekket. A konkrétesetben ez azt jelenti, hogy a munkavállaló és a gyermekei részesülhetnek ilyenadómentes juttatásban. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv meghatározásávalösszhangban az Szja-tv. alkalmazása során sem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Munkahelyi és szabadidősport támogatása

Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontja szerintadómentes – többek között – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmiszervezetből annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangbana közhasznú cél szerint címzett magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...aszolgáltatótól. Amennyiben a számlában nem szerepel elkülönítetten az internethasználatának a díja, annak térítése nem tekinthető adómentes juttatásnak.Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalóinternethasználatának díját, illetve az ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Tanulmányi szerződések adókötelezettségére vonatkozó 2006-os szabályok

Kérdés: 2004. évben tanulmányi szerződést kötöttünk az intézmény egyik munkatársával. A szerződést abban a tudatban kötöttük meg, hogy az intézmény által vállalt képzési költségek miatt nem lesz adó- és járulékfizetési kötelezettségünk. [A képzés minden tekintetben megfelel az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontjában előírt feltételeknek.] A 2006. évi Szja-tv. új rendelkezése szerint az iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége – más egyéb juttatásokkal együtt – csak a törvényben meghatározott összeghatárig mentes a közterhek alól. Intézményünk anyagi forrásai szűkösek, így további terheket már nem tudunk vállalni. Kérdésünk, hogy milyen következményekkel jár az intézményre nézve az, ha az előzőekben leírt okok miatt az intézmény felbontja a tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...átvállalt költség – ha azSzja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontjának hatálya alá tartozik – amunkavállalónak nyújtott más egyéb adómentes juttatásokkal együtt is csak évi400 ezer forintig mentesül ténylegesen a közterhek alól. Azonban a 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.