Közvetített szolgáltatás

Kérdés: Önkormányzatunkat megkereste egy helyi vállalkozás, hogy szeretné a település rendezési tervének módosítását kezdeményezni egy őket érintő terület vonatkozásában. A vállalkozás megtéríti az önkormányzatnak a rendezési terv módosításával kapcsolatosan felmerült költségeit, többletmunkáját. A tervezőiroda az önkormányzat részére 100 000 forint + áfa összegről állít ki számlát a rendezési terv módosításáról. Az önkormányzat viszont – saját munkáját is beleszámítva – nagyobb összegről, bruttó 300 000 forintról állítana ki számlát a módosítást indítványozó vállalkozás felé. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik.
1. Az önkormányzat által kiállított számlát áfa hatályán kívüli tevékenységként kell kiállítani, vagy 27%-os áfásként (mint továbbszámlázott szolgáltatás)?
2. Ha áfásként, akkor levonásba helyezhető-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatást az Áfa-tv. 15. §-a szabályozza. E szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Településrendezési terv

Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik – általános szabályok szerint adózó adóalany –, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk mobil(telefon)flotta-előfizetéssel rendelkezik. Egy – az önkormányzat nevére szóló – telefonszámla érkezik havonta, amely tartalmazza és részletezi az összes flottatag telefon-előfizetését (kb. 40 db-ot). Vannak belső telefon-előfizetések, amelyek az önkormányzati hivatalhoz tartoznak, és vannak "külsős" telefonszámok, amelyek dolgozók, képviselők előfizetései. A "külsős" telefondíjakat mint közvetített szolgáltatást beszedjük az előfizetőktől. Mindenki megkapja az adott telefonszámhoz tartozó számlarészletező másolatát, és nyugtát állítunk ki a befizetett összegről (ami megegyezik a számlarészletezőn szereplő összeggel). 2020. január 1-jétől előfizetőicsomag-váltás történt, az új csomag alacsonyabb telefondíjat és egy internet-előfizetési díjat is tartalmaz (forgalmi díjat nem, vagy csak mininálisat kell fizetni).
A Költségvetési Levelekben már többször szó volt arról, hogy az internetszolgáltatást nem lehet 5%-os áfával továbbszámlázni. Kérdésünk az lenne, hogy akkor a továbbiakban nem szedhetjük be egy az egyben az egyes telefonszámokhoz tartozó számlarészletezőkben kimutatott összeget, hanem az internetszolgáltatások díját is 27%-os áfával kellene számolni? Továbbra is elegendő lenne a befizetésekről nyugtát kiállítani, vagy helyesebb lenne számlát?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugta kibocsátásának kelte;b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.A nyugtán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...adott engedmény a pénzügyi számvitel szerintT843 – K35Az Önök esetében, mivel az önkormányzat is és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkeznek, ezért a továbbszámlázás áfa nélkül történik. A közüzemi számlát 27%-os áfatartalommal kapják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Internetszolgáltatási díj továbbszámlázása

Kérdés: Az internethasználat költségét a dolgozóinknak továbbszámlázzuk. A továbbszámlázásnál mint költségvetési intézmény alkalmazhatjuk-e a 18%-os áfakulcsot, vagy a 27%-os adómértékkel kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...nem belföldre esik.A kérdéses esetben alkalmazhatja továbbszámlázásnál a 18%-os adómértéket a költségvetési intézmény, ha 2-es az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Közüzemi szolgáltatások közvetítése és a szolgáltatás díjában foglalt egyes tételekre alkalmazandó adómérték

Kérdés: Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 15. §-a alapján, ha az adóalany valamelyszolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kelltekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtójais.Amennyiben az Önök által kérdezett esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Önálló adóalanyiság kérdése

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi adómentes tevékenység ellenértékét [Áfa-tv. 4/A § (5) bekezdése].Amennyiben az adott intézmény adóalanynak minősül, akkoradószám megállapítása végett az adóhatósághoz köteles bejelentkezni. Ezenkívüladószám kell annak, aki kifizetői minőségben jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Iskola étkeztetési tevékenységének áfakötelezettsége

Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül az iskola az oktatásra vonatkozó tárgyi adómentesség mellett alanyi adómentességet is választhat. Az a tény, hogy az iskola adószámának a végétől számított 3. számjegye 1, nem azt jelenti, hogy az iskola alanyi adómentességet választott. Az 1 utalhat arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Épület ingyenes használatba adása

Kérdés: A költségvetési szerv egyik épületét két intézménye ingyen használja. Kell-e áfát fizetni a használat után, és milyen adómértékkel kell továbbszámlázni a közüzemi költségeket annál, ahol külön almérő van felszerelve, és milyen adómértékkel, ahol havi átalányösszeget érvényesítenek? A bejövő számlában foglalt áfatartalom levonható-e a költségvetési szervnél?
Részlet a válaszából: […] ...az intézmény nem önálló jogalany (nincs önálló törzskönyvi száma és adószáma), akkor belső szolgáltatásról van szó, emiatt nem keletkezik a használatba adás után áfakötelezettség. Ha a két intézmény önálló adóalany, két eset lehetséges: Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.