Kifizetés adószámos magánszemély részére

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog

Kérdés:

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Részlet a válaszából: […] A Héa-irányelv 44. cikke kimondja, hogy az adóalany – aki ilyen minőségében jár el – részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye van. Ennek megfelelő szabályt tartalmaz az Áfa-tv. 37. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések

Kérdés:

1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?

Részlet a válaszából: […] ...azonosító száma (egy vagy több számsorból álló sorszám);3. a szolgáltatást nyújtó héa-azonosító számát (Magyarországon ez az adószámnak felel meg), amelynek felhasználásával az adóalany a termékértékesítéseket vagy a szolgáltatásnyújtásokat végezte;4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...be kell benyújtania. Idetartoznak például bizonyos Közösségen belüli termékértékesítések, a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított, az Áfa-tv. 19. és 21. §-ai, valamint a 22. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve, címe és adószáma.Az Áfa-tv. 120. §-a értelmében az adóalany a nevére, címére és adószámára szóló számla alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Egy önkormányzat nyílt pályázat útján értékesített egy üzletnek minősített ingatlant [nem esik az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés ja), jb) kivételek alá] egy vállalkozó (áfaalany) részére, a jegyzőkönyvben az eladási ár 12.700.000 forint. Az önkormányzat áfaalany, az ingatlanértékesítésre pedig nem az általános szabályokat választotta, hanem bejelentette, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontját adókötelessé teszi.
Ebben az esetben mi a helyes:
a) az önkormányzat kiállít egy számlát 10.000.000 forint összegről, a 2.700.000 forintot pedig ki-fizetteti a vállalkozóval a NAV felé, vagy
b) kiállítja a számlát 12.700.000 forintról, szerepelteti az áfabevallásában a 04. sorban, a vevő pedig szerepelteti az áfabevallásban a 29. és a 66. sorban a 12.700.000 × 27%-ot, azaz 3.429.000 forintot?
Részlet a válaszából: […] ...számlán az értékesítő áthárított áfát nem tüntethet fel, ugyanakkor köteles azon – többek között – a beszerző adóalany adószámát, valamint a "fordított adózás" kifejezést szerepeltetni [Áfa-tv. 169. § d) és n) pont].Az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] ...kell teljesítenie olyan új közlekedési eszköz értékesítéséről, amelyet a Közösség más tagállamában illetékes, közösségi adószámmal nem rendelkező vevő részére teljesített, úgy, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Szociális otthon energetikai korszerűsítése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában levő idősek szociális otthonán energetikai korszerűsítésre szeretne az önkormányzat közel 300 millió forintos pályázatot benyújtani. Az épület önkormányzati tulajdonban van, az idősgondozás önként vállalt feladat. Az önkormányzat áfakörös. Az idősek otthona 2-es adószámú ugyan, de alaptevékenységet végez. Az idősek otthona az önkormányzat saját intézményeként működik, állami finanszírozással. Önkormányzatunk tulajdonosa a szociális otthonnak mint ingatlannak. Nincs bérleti jogviszony a használatra, térítést nem fizet érte az idősek otthona. Van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzat a beruházás áfatartalmát valamilyen úton vissza tudja igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az áfalevonási jog, ezen keresztül az áfa-visszaigénylési jog akkor illethetné meg az önkormányzatot mint tulajdonost és beruházót, ha az ingatlant áfaköteles termékértékesítésben és/vagy szolgáltatásnyújtásban megtestesülő gazdasági tevékenysége körében használná,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

OSS-rendszerbe regisztrált adóalany adólevonási joga

Kérdés: Egy svájci székhelyű társaság, amely sem a Közösség területén, sem Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, Közösségen belüli távértékesítés végzése érdekében Magyarországon regisztrált az uniós egyablakos rendszerbe, hogy a Közösségen belüli távértékesítései kapcsán felmerült adófizetési kötelezettségét a NAV közreműködésével teljesíthesse. A társaság Közösségen belüli távértékesítései mellett azonban magyar nem adóalanyok részére is végez termékértékesítéseket, melyek esetében a távértékesítés szabályai nem alkalmazhatók (tekintettel arra, hogy a feladási és rendeltetési ország is Magyarország), azokat tehát belföldi termékértékesítésként kell kezelnie, belföldi áfás számlával kell bizonylatolnia. Ezen termékértékesítése kapcsán tehát valójában ugyanazon termék értékesítését valósítja meg, mint a távértékesítés esetén, ugyanakkor az Áfa-tv. szabályainak megfelelően a két ügylet különböző adókezelést von maga után. A belföldi termékértékesítése miatt tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie, és magyar adóbevallást szükséges benyújtania. Tekintettel arra, hogy mind a távértékesítése, mind pedig a belföldi értékesítése tárgyául szolgáló termékeket magyar beszállítójával gyártatja le, mindkét ügylethez kapcsolódóan magyar áfával terhelt bejövő számlákkal rendelkezik. Jól gondolom, hogy a társaság az egyablakos rendszerben a Közösségen belüli távértékesítés szabályai szerint külföldre értékesített termékekhez kapcsolódóan rá áthárított belföldi áfát is levonhatja a magyar áfabevallásában, tekintettel arra, hogy belföldi értékesítése kapcsán rendelkezik magyar adószámmal, és magyar áfabevallás benyújtására kötelezett? Vagy a Közösségen belüli távértékesítésekkel kapcsolatos beszerzések árában rá áthárított áfát az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatéríttetés keretében kérheti vissza?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. XIX/A. fejezete szerinti különös szabályozást alkalmazó adóalany adó-visszatéríttetési jogát az Áfa-tv. 253/M. §-a tárgyalja. A 253/M. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Közösség területén nem letelepedett adóalany a nem uniós, illetve uniós különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Közösségen belüli termékbeszerzés vagy Közösségen belüli távértékesítés?

Kérdés: Egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany egy szlovák-magyar webáruházból vásárolt terméket. A számlán szerepel az eladó közösségi adószáma, a vevő adószáma azonban nem került feltüntetésre. A terméket Szlovákiában adják fel. Az értékesítésről kiállított számlán magyar áfamérték került felszámításra. A kereskedő honlapján található információk szerint az értékesítő cég több közösségi tagállamban is rendelkezik raktárkészlettel. Az ügylettel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek vagy Közösségen belüli távértékesítésnek minősül? Helyes-e továbbá az az értelmezés, mely szerint a belföldi adóalany a fenti ügylet esetén adóalapnak a kapott számlán szereplő nettó értéket tekintheti, valamint, hogy adólevonási joggal nem élhet, mivel nem áll a rendelkezésére az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti, a nevére szóló, a termék Közösségen belüli beszerzése teljesítését tanúsító számla?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben – figyelemmel arra, hogy az eladó a számlán feltehetően az Áfa-tv. 82. §-ának (1) bekezdése szerinti adómértéket számította fel, illetve a rendelkezésre álló további információkra (szlovák-magyar webáruház, a webáruház internetes oldalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
2
3
8