Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...Közösségen belüli ügyleteket tüntetett fel az összesítő nyilatkozatban. Ez utóbbi esetben elmondható, hogy a német cég téves adatszolgáltatása nem eredményez adókötelezettséget a társaságra nézve.Figyelemmel azon információra, mely szerint a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Változás a kataalanyiságban

Kérdés: A katatörvény módosítása miatt az a helyzet állt elő, hogy kisadózó vállalkozóval kötött szerződés alapján a munkák nem készültek el 2022. augusztus 31-ig, a vállalkozó a számlát később állította ki.
1. Kellett volna a szerződést módosítani, vagy elég, ha a vállalkozó közölte, milyen formában folytatja tovább a vállalkozását? (Feltételezzük, hogy változik az adószáma, áfát fog felszámítani, illetve jogutód lesz a nem katás vállalkozás.)
2. Hogyan kell eljárni helyesen, ha előleget vagy részszámlát fogadtunk be a katás vállalkozótól, azonban a végszámla kiállításakor már nem katás? Előzőek maradhatnak áfamentesek, csak a végszámlára számít fel áfát, vagy visszamenőleg korrigálni kell azokat is áfásra?
Részlet a válaszából: […] ...közölniük kell kataalanyiságukat a szerződő partnerrel, és a számlájukon is fel kellett tüntetni a kataadózási módot a vevő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében. Ebből következően a kataadózás alól kiesést vagy kilépést is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Piaci helyek bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni. Amennyiben a "Vevő adószáma nem létezik", akkor az Online Számla adatszolgáltató rendszer figyelmeztető üzenetet küld, amely az adatszolgáltatás befogadását nem blokkolja. Tehát az adatszolgáltatás teljesíthető, de ilyen esetben ki kell vizsgálni, meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] ...– az új közlekedési eszköz fogalmának megfelelő személygépkocsi értékesítésével kapcsolatban Önt számlakibocsátási, bevallási, adatszolgáltatási és okiratmegőrzési kötelezettség terheli.A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Kisadózó vállalkozó adatszolgáltatása

Kérdés: Ha az önkormányzat vagy intézménye katás vállalkozástól nettó 1 millió forintot elérő számlát fogadott be a 2021. évben, akkor erről a 21K102 nyomtatványon kell-e adatot szolgáltatnia az állami adóhatóságnak? Vonatkozik-e az önkormányzatokra ez az adatszolgáltatási kötelezettség? Ha igen, milyen módon szűrhető le, hogy katás vállalkozásról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...a kisadózó vállalkozás bevételének az áthárított általános forgalmi adó. A törvény az 1 millió forintot meghaladó összegre ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, tehát az 1 millió forintos számlaösszeget még nem kell jelenteni. Az 1 millió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kataalanyiság változása

Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti mulasztási bírsággal sújtható. Ezt az adóhatóság veti ki.Amennyiben az önkormányzat azért nem tudta teljesíteni teljesíteni az adatszolgáltatási és adófizetési kötelezettségét, mert sem a szerződésben, sem a számlán nem szerepelt a vállalkozó kataalanyisága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

OSS egyablakos rendszer alkalmazása

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülő Közösségen belüli távértékesítésekről kiállított számlákkal, számlával egy tekintet alá eső okiratokkal kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettség terheli a társaságot.Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az adóalanyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Számlázás az Európai Bizottság részére

Kérdés: Intézményünk az Európai Bizottságnak számláz szolgáltatást. Hogyan kell kiállítani a számlát, az áfabevallás melyik sorában kell bevallani, kell-e erről A/60-as bevallást beadni, vagy a belföldi adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...vett adóalanynak kiállított számláról, módosító, érvénytelenítő számláról nem szabad adatot szolgáltatni a belföldi adatszolgáltatásban. Az A/60-as bevallás sem készíthető, mivel a vevőnek nincs adószáma, és nem keletkezik fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Egészségügyiszolgáltatásijárulék- kötelezettség átvállalása

Kérdés: Egészségügyiszolgáltatásijárulék-kötele-zett-ség átvállalása esetén milyen kötelezettség terheli az átvállaló szervet?
Részlet a válaszából: […] ...az időponttól a NAV automatikusan írja elő az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. A magánszemélynek tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Nyugdíjasklub nevére szóló számla

Kérdés: A 2020. július 1-jével hatályba lépő számlázási szabályok szerint számlára kiállítás és befogadás során a szervezet adószámát be kell írni. Az önkormányzatok anyagi lehetőségeik függvényében támogatják a helyi civil szervezeteket. 2020. július 1-je előtt lehetőség volt olyan civil szervezet támogatására is, amelyek bírósági bejegyzéssel nem rendelkeztek, azaz nem bejegyzett szervezetek voltak, pl. idősek klubja, kézművescsoport stb., hiszen a kapott támogatásra vonatkozóan a nevükre kiállított bizonylattal számoltak el. 2020. július 1-je után erre nincs lehetőség – véleményem szerint –, ugyanis a támogatott szervezet csak akkor tud elszámolni, ha adószámmal rendelkezik, és a nevére számlát tudnak kiállítani. Szerintünk emiatt szükséges az államháztartási források átadásának és átvételének helyi szabályait is átalakítani. Az említett szervezetek csak egy ún. "befogadó szervezet" útján fognak tudni támogatásban részesülni a jövőben. Kérném szíves segítségüket, iránymutatásukat a fentiekről az önkormányzatok szabályszerű vagyongazdálkodása érdekében.
Részlet a válaszából: […] ...2020. július 1-jétől bevezetett számla-adatszolgáltatási szabályok szerint jelentősen bővült az adatszolgáltatási kötelezettség. Minden belföldi adóalany számára kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére, tehát eltörölték a 100 ezer forint áfaértékhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
1
2
3