14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás
Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
2. cikk / 14 Közigazgatási hatósági eljárási illeték kezelése
Kérdés: Az illetéktörvény szabályai szerint a közigazgatási hatósági eljárásért a törvényben megállapított illetéket kell fizetni az eljárás kezdeményezésekor annak, aki az eljárás megindítását kéri. A közigazgatási hatósági eljárási illetékeket az elektronikus ügyintézés bevezetésével már nem illetékbélyeggel vagy egyéb módon kell megfizetni az ügyfélnek ilyen esetben, hanem átutalással. Önkormányzatunk létrehozott erre egy Közigazgatási hatósági eljárási illetékek számlát. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet nem tartalmazza, hogy az önkormányzatok közigazgatási hatósági eljárásai kapcsán befolyt illetékekkel a továbbiakban az önkormányzatoknak milyen teendőjük van. Ez véglegesen az önkormányzatok bevételét képezi, vagy tovább kell utalni a Magyar Államkincstár számlájára? Ha igen, kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesíteni ezzel kapcsolatban? Szabályozza-e ezt valamilyen jogszabály?
3. cikk / 14 Önkormányzati monitoring- rendszerben történő adat- szolgáltatásra vonatkozó szabályok
Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?
4. cikk / 14 Költségvetési rendelet
Kérdés: A költségvetési rendelettel kapcsolatban több jogszabály is tartalmaz kötelező érvényű előírást. Helyesen járt-e el önkormányzatunk, ha a 2016. évi költségvetési rendeletét ezer forintban készítette el, és hagyta jóvá a képviselő-testület, ugyanakkor a KGR rendszerben az adatszolgáltatások forintban történnek? A hatályos jogszabályoknak megfelel-e, ha a rendelet módosítása során az adatokat ezer forintra kerekítve tüntetjük fel, vagy szükséges a rendelet forintra történő módosítása?
5. cikk / 14 Közfoglalkoztatás
Kérdés: 2015. március 1-jétől megváltozott a közfoglalkoztatási programok finanszírozási rendszere. A MÁK által megküldött nettó finanszírozási adatlapon külön feltüntetett közfoglalkoztatás nettó különbözetét hogyan kell helyesen könyvelni ahhoz, hogy a működési célú támogatások rovaton is megjelenjen a bruttó támogatás összege?
6. cikk / 14 Kataszteri nyilvántartás vezetése
Kérdés: Kérdésünk a Költségvetési Levelek 212-es számában megjelent 3957. sorszámú (Költségvetési, beszámolási feladatok ellátása önkormányzati hivatalnál) kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik. A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetése gazdálkodási feladatnak minősül-e? A kataszteri nyilvántartás vezetése ellátható-e a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás (külső vállalkozás) megrendelésével is?
7. cikk / 14 Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása
Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?
8. cikk / 14 Költségvetési koncepció
Kérdés: Az új Áht 24. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző által készített, következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ugyanezen jogszabály 87. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. Ha a koncepciót október 31-ig kell benyújtani a testület részére, akkor a háromnegyed éves helyzetről a tájékoztatót mikor kell a testület elé terjeszteni? Korábban november 30-át határozott meg a jogszabály, mely a könyvvezetés szempontjából megfelelő időpont. Vagy nincs összhangban a jogszabály két bekezdése? Kérem szíves segítségüket a jogszabálynak az önkormányzat koncepciójára és háromnegyed éves beszámolójára vonatkozó értelmezés tekintetében.
9. cikk / 14 Adósságkonszolidáció
Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?
10. cikk / 14 Pénzmaradvány-elszámolás évnyitás utáni tételei önkormányzatoknál és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknél
Kérdés: Az alábbi példában szereplő számok alapján hogyan kell a pénzmaradványt nyilvántartásba venni a polgármesteri hivatalnál, valamint az intézményeknél? Mely tételekre kell előirányzatot képezni a polgármesteri hivatalnál és szintén az intézményeknél? Mind a polgármesteri hivatalnál, mind pedig az intézményeknél a szabad, illetve feladattal terhelt pénzmaradványt tartalékba kívánjuk helyezni, és a felhasználás után képezünk előirányzatot dologi vagy beruházási kiadásokra a felhasználásnak megfelelően a tartalékból.
- Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások – rövid lejáratú likvidhitel): hivatalnál: 5000
- Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások): intézményeknél: 3000
- Intézmények előző évi alulfinanszírozása: 200
- Intézményi pénzmaradvány-elvonás: 300
- Kiutalatlan költségvetési támogatás: 600
- Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt: 100
- Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások – rövid lejáratú likvidhitel): hivatalnál: 5000
- Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások): intézményeknél: 3000
- Intézmények előző évi alulfinanszírozása: 200
- Intézményi pénzmaradvány-elvonás: 300
- Kiutalatlan költségvetési támogatás: 600
- Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt: 100