Áfa-tv. arányosításra vonatkozó szabályainak értelmezése

Kérdés: Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági tevékenységhez használják, a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben – függetlenül a ráaktiválás tényétől – nem következik be változás, tehát az Áfa-tv. 135. §-ában foglaltak alkalmazása ilyen esetben fel sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség

Kérdés: Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jével megszűnt. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy hogyan kell arányosítani az olyan saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében, amikor a támogatás felhasználására 2005-ben kerül sor, de az aktiválásra csak 2006-ban. Kell-e arányosítani az olyan támogatott beszerzések után, melyek esetében 2005-ben előlegfizetés már történt, de a teljes összeg megfizetésére 2006-ban kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...helyezhetteelső lépésben 2006. január 1-je előtt is, ha annak jogszabályi feltételeifennálltak. A beruházás elkészülte után az aktiváláskor kerül sor azÁfa-tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adókötelezettség megállapításáraaz Áfa-tv. 25. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Államháztartási támogatások miatti áfaarányosítási szabályok

Kérdés: Miként változnak az államháztartási támogatások miatti arányosításra vonatkozó szabályok 2006-tól?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésa) pontja értelmében termékértékesítéssel esik egy tekintet alá. A sajátvállalkozásban megvalósított beruházás után az aktiválás időpontjában kellmegfizetni az adót, mert az Áfa-tv. 18. § (2) bekezdése értelmében a tárgyieszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Hogyan történik a költségvetési intézetnél saját rezsis beruházás, felújítás áfaelszámolása, ha arányosításba tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...Az adólevonási jog először a beszerzésekről szóló számlákban szereplő teljesítési időpontban keletkezik. A beruházás aktiválásakor keletkezett fizetendő adó levonhatósága attól függ, hogy a beruházás során létesített tárgyi eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 18. § (2) bekezdése értelmében – a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének, azaz üzembe helyezésének, aktiválásának időpontjában keletkezik. Az nem játszik szerepet, hogy a rendeltetésszerű használatbavételre akár több év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.