Lakóház garázzsal történő bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy ezek külön-külön bérbeadása nem vagy nehézkesen megvalósítható, és a bérbevevő számára feltételezhetően a garázs bérbevételére irányuló szándék nem különül el, nem jelenik meg önálló célként a lakóingatlan bérbevételétől, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Dolgozónak juttatott szállás elszámolása

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?
Részlet a válaszából: […] ...a más településen általa bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Sportolással kapcsolatos szolgáltatás és bérbeadás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
- Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
- A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
- Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy az adómentesség nem vonatkozik a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására.A bérbeadás (bérbevétel) fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E szerint "bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...mérőórával történik).Az internethasználat díja a közös költséggel azonos megítélés alá esik, mivel az ingatlan használata, bérbevétele nélkül az adott ingatlannal kapcsolatban áthárítható internethasználati díj sem merülne fel, azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Sporttal kapcsolatos szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló nonprofit társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. A szervezet közhasznú tevékenységei között (melyeket közszolgáltatói minőségében teljesít) szerepel a sport- és szabadidős képzés (főtevékenység), sportegyesületi és testedzési szolgáltatás is. Miként kell kezelni áfa szempontjából, ha a társaság a kezelésében lévő uszodát iskolai úszásoktatásra, egyesületi versenyúszásra, vízilabdacsapat felkészülésére adja bérbe? Amennyiben a társaság ellenérték fejében lehetővé teszi, hogy egy vízilabdacsapat edzést tartson az uszodában, akkor ezen szolgáltatás az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak tekinthető? A lőtér, sportcsarnok vagy atlétikai pálya használatba adása esetén az Áfa-tv. mely rendelkezései alapján kell megítélni az ügyletet, valamint a jégpályára való belépés, a jégpálya használatáért fizetett ellenérték mentesülhet-e az adó alól, vagy az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján fel kell számítani az adót?
Részlet a válaszából: […] ...illetve csak olyan szolgáltatás lehet adómentes, amelynek tényleges igénybevevői a sportot, testedzést végző személyek.A bérbeadás (bérbevétel) fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E szerint "bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Egy általánosforgalmiadó-alany önkormányzat LEADER támogatásból ipari üzemet építtet, melyet elkészülte után bérbeadással kíván hasznosítani. A bérbe adni kívánt termelőegység műszaki tartalmában épület (ingatlan) és a termeléshez szükséges felszerelt gépsor szerepel.
1. Az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében nem választotta az áfakötelezettséget, ez esetben meg kell-e bontania a létrehozás során ki­fizetett áfát levonható és nem levonható részre? Ha igen, milyen vetítési alapon?
2. Amennyiben az önkormányzat adókötelessé teszi a lakóingatlan-bérbeadáson kívüli (egyéb), főszabály szerint adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor ezt csak 2016. január 1-jével teheti meg, avagy amennyiben 2015-ben még nem végzett ilyen tevékenységet, akkor akár az első beruházási számla vagy az első bérletidíj-számla teljesítését megelőzően is megteheti?
Részlet a válaszából: […] ...berendezések képviselik azt az értéket, amely miatt a bérlő bérbe veszi.Ha tehát ingatlannal tartósan összekötött (lealapozott) gépek bérbevétele a fő szempont, nem pedig a helyiség bérlése, akkor ezt kell főszolgáltatásnak tekinteni, amihez a helyiségbérlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.