Önkormányzat nyújtotta iskola-kezdési támogatás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzat 2019. évben szeretne iskolakezdési támogatást adni minden olyan, az önkormányzat illetékességi területén élő magánszemélynek, akinek a gyermeke megkezdi az általános iskola első osztályát. Miután 2019-től nem minősül ez a támogatás béren kívüli juttatásnak, hogyan kell könyvelni ezt a kiadást az önkormányzatnál? Milyen adók és járulékok terhelik az önkormányzatot mint kifizetőt, és mit kell levonnia a magánszemélyektől?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az önkormányzat a lakosság részére adja az iskolakezdési támogatást, az a magánszemélyek egyéb jövedelmének minősül (szja- és egyéni járulékfizetési kötelezettség terheli). Semmiképpen sem javasolt utalvány vagy más dologi formában adni a juttatást, mivel ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Munkavállalók közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő gyermekeinek támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, legfeljebb 31 500 Ft/fő (az éves, Szja-tv. szerinti 200 ezer forintos keretig) béren kívüli juttatásnak minősül, értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 14% ehót fizet a kifizető. Ha a juttatás meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Iskolakezdési támogatás

Kérdés: 2013-ban milyen feltételekkel adhatunk a munkavállalóinknak iskolakezdési támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...az évben már nem tekinthető béren kívüli juttatásnak, ha a munkáltató megtéríti a nevére kiállított – tankönyvek, taneszközök vásárlásáról szóló – számla ellenértékét az iskolakezdési támogatásra jogosult munkavállalóinak. 2013-tól kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (Ktv.) 49/F. §-a szabályozza 2010-től a köztisztviselőkcafeteriajuttatásait, annak keretösszegét, az arra való jogosultságfeltételeit. A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltatónakmely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...csak bizonyos korlátigérvényesíthető ténylegesen 2006. évtől. Az Szja-tv. január 1-jén hatálybalépett 71. §-a alapján adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül amunkavállalónak adott egyes juttatások együttes értékének a 400 ezer forintotmeghaladó része. Ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.