Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Belső szabályzat előírása alapján a napi munkába járáshoz a munkáltató helyi utazási bérletet biztosít a foglalkoztatottaknak bérjövedelemként adózó havibérlet formájában. A juttatás térítése havonta utólagos elszámolással történik. Elfogadható a juttatás elszámolása – amennyiben a munkáltató belső utasítása így rendelkezik – a foglalkoztatott által megvásárolt 9500 forintos havibérletszelvény leadása ellenében?
Részlet a válaszából: […] A helyi utazási bérlet összevonandó jövedelemként adózik. Az adótörvény a juttatás feltételeit nem határozza meg. A munkáltató döntése, hogy kéri-e a bérletszelvény leadását, vagy sem. Arra sincs előírás, hogy havonta, utólag, vagy előre, vagy évente egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége. Az iskolarendszerű képzés támogatásának költsége azonban minden esetben jogviszonyos jövedelem lesz, azaz bérjövedelem.A továbbképzéseken biztosított étkezés az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Lakhatási támogatás

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a munkáltató lakhatási támogatást ad a munkavállalónak, az a felek közti jogviszony alapján – munka-viszony esetén bérjövedelemként – adóköteles.A szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Bankszámla-hozzájárulás

Kérdés: GYED-en levő munkavállalónak adható-e bankköltségtérítés, azaz lakossági folyószámla pénzintézeti költségeinek térítése?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosult a munkavállaló. Ezt az adózási szabályok is kétségessé teszik, hiszen ezen hozzájárulás munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóköteles, azaz számfejtendő juttatás.(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Ruházati költségtérítés felhasználásának igazolása

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, és adunk ruházati költségtérítést a dolgozóinknak. A szabályzatunkban előírtuk, hogy a ruhákról az intézmény nevére szóló számlát kell hozni. A ruházati költségtérítés összevonandó jövedelemként adózik. Van-e értelme előírni, hogy számlával számoljanak el a dolgozók, jelent-e adózásban különbséget, ha nem számoltatjuk el a dolgozókat a ruhapénzzel?
Részlet a válaszából: […] ...vagyis összevonandó jövedelem szabályai szerint kellett volna adóztatni.2019-től a ruházati költségtérítés minden esetben jogviszonyos bérjövedelemként adózik, így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy kell-e számlával igazoltatni a juttatás felhasználását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Ruházati költségtérítésről számla kérése

Kérdés: Polgármesteri hivatalban nyújtott ruházati költségtérítés esetén a számlával történő elszámolásának végrehajtásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, mivel a folyó év január 1-jével hatályba lépett Szja-tv. módosítása alapján a ruházati költségtérítés is bérjövedelemként adózik, ezáltal a munkavállaló részére megállapított bruttó támogatási összeg eltér a kézhez kapott nettó összegtől, amelyet ténylegesen ruházat vásárlására tud felhasználni a dolgozó. A ruházat vásárlásáról kapott, és a hivatal nevére kiállított számlákon szereplő összegek így nem fognak egyezni a megállapított (a KIRA-rendszerben rögzített és feladott) összegekkel. A NAV-tól kapott tájékoztatás alapján a ruházati költségtérítés elszámolása – helyi szabályzat alapján – történhet számlával is, és hivatalunkban jelenleg előkészítés alatt áll az új közszolgálati szabályzat, amelyben szabályozni lehetne a ruházati költségtérítés elszámolását is. Viszont a nettó és bruttó összegek miatt ennek gyakorlati alkalmazása problémákat vet fel, ennek feloldására, megoldására kérem javaslatukat.
Részlet a válaszából: […] A ruházati költségtérítés valóban bérként adózik. Adózási szempontból ezért már nem feltétel a munkáltató nevére kiállított számlával történő elszámolás, azonban ennek szabályzatban történő kikötése nem is tilos a célszerű felhasználás ellenőrzése, betartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] ...[és egyéb munkáltatói juttatások, 70. § (1a) bek.] hatályon kívül helyezésre került, így e juttatás munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül.Ez tehát azt jelenti, hogy ha a munkáltató megtéríti a nem védőszemüvegnek minősülő egyéb szemüveg árát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...ismeretében lehet eldönteni.2019-től az iskolarendszerű képzés támogatásának költsége minden esetben jogviszonyos jövedelem lesz, azaz bérjövedelem. Ez azt jelenti, hogy abból egyéni adót és járulékot is le kell vonni. Tehát a munkáltató, ha például a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Ruházati költségtérítés adózása 2019-től

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy 2019-től nem tekinthetjük egyes meghatározott juttatásnak a ruházati költségtérítést sem, így a munkavállaló ebben az esetben is költségviselő lesz, a munkáltatónak pedig csak a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes meghatározott juttatásoknak ezen, fentebbi jogcíme megszűnik, így a ruházati költségtérítés minden esetben jogviszonyos bérjövedelemként fog adózni. Az egyéni személyi jövedelemadón és egyéni járulékokon túl a költségvetési szerv munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...azonos feltételekkel és módon juttatja a munkavállalóknak [Szja-tv. 70. § (1a) bekezdés].Egyéb esetben munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóköteles.2019. január 1-jétől mind az Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése, mind az Szja-tv. 70. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.
1
2
3