43 talált cikk az üzemeltetés , bérleti díj kifejezésre

Kérdés:

Tankerületi Központ költségvetési szervként mint fenntartó, vagyonkezelői, fenntartói jogok alapján vezetjük/intézzük az általános és gimnáziumi iskolák működését. Az iskolák uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Az uszodában vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, amit online pénztárgépünkkel készpénzben és SZÉP-kártya-terminállal tudnak kiegyenlíteni. Valamint vannak egyesületek és vállalkozások, akik bérleti szerződés alapján úszósávokat bérelnek (melyet a tankerület által kiállított számla alapján átutalással rendeznek), hogy ott úszásoktatást vagy úszóedzéseket végezzenek az általuk szervezett csoportoknak (gyerekeknek, felnőtteknek). Tornatermeinket is a meglévő szabad kapacitásig bérleti szerződés alapján kiadjuk egyesületeknek és vállalkozásoknak rendszeres sportmozgás céljára, pl.: foci, tánc, röplabda. Tankerületünk nem tette adókötelessé (Áfa-tv. 88. §-a) a bérbeadásokat. Az uszodai és tornatermi bérleti díjas szerződéseink esetében áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítanunk?

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. január 1-jétől az ivóvíz- és a szennyvízhálózat tekintetében a korábbi vagyonkezelési szerződés helyett bérleti-üzemeltetési szerződést kötött a szolgáltatóval. Az új szerződések szerint a félévente esedékes használati díj nettó összegét nem utalja át a szolgáltató az önkormányzatnak, hanem az egyből egy víziközmű-fejlesztési alapba kerül, és innen finanszírozzák a rendszer esetleges karbantartását, pótlását, felújítását.
Önkormányzatunk milyen jogcímen és hogyan könyvelje le ezt a kiadási tételt? A szerződés értelmében az alap forgalmát elkülönítetten tartja nyilván a szolgáltató, és évente egyszer ad számunkra információt az alap előző évi kiadásairól és bevételeiről. Tehát mi csak egy év után tudjuk meg, hogy a mi könyveinkben szereplő vagyon-elemek értéke hogyan változott, az általunk befizetett összegből mekkora összeget fordítottak dologi és mekkorát felhalmozási kiadásokra.

Kérdés: Tankerületi központunknál az önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések, az üzemeltetési költségek viseléséről szóló megállapodások, valamint az étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodások alapján az alábbi két eset áll fenn:
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)

Kérdés: Önkormányzatunk új utcát alakít ki a településen. A telkeket közművesítve értékesíti. A víz- és szennyvízrendszert az önkormányzat építi ki. A telektulajdonosoknak közművesítési hozzájárulást kell fizetni, amelyet áfafizetési kötelezettség terhel. Az elkészült közműrendszert használatba adás után üzemeltetésre átadja a vízműnek, amely bérleti díjat fizet. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat levonásba helyezheti-e a víz-, szenny-víz-közműépítés áfáját (hiszen a közművesítési hozzájárulással bevétele származik a tevékenységből)? Levonásba helyezhető-e minden esetben – ha nincs közművesítésihozzájárulás-fizetési kötelezettség – a közműberuházás áfája, mivel a későbbiekben áfás bérletidíj-bevétel kapcsolódik hozzá?

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban – az építés ütemterve szerint számlázott – bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?

Kérdés:

Kérdés: Költségvetési intézmény használati szerződést kötött vagyonkezelésben levő intézményre. Az épület üzemeltetésének arányos költségeit a használatba vevő havonta megtéríti a használatba adónak százalékos arányban a szerződésben foglaltak szerint. Hogyan könyveljük?

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, egy múzeum. Alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi kiállítási tevékenység, mely feladat a kulturális javakra alapozott hazai vagy külföldi állandó, időszakos vagy vándorkiállítások, tárlatok szervezésével, rendezésével (beleértve a tudományos előkészítést, tématerv-, illetve forgatókönyvírást és -bírálatot), továbbá a kiállítások rendezését és bemutatását közvetlenül szolgáló grafikai-tervezési, installálási, ügyeletesi tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátása. A múzeum az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. A?szervezett kiállításokat a nyilvántartásaink szerint a látogatók közel 45%-a ingyenesen látogatja, vannak jogszabály alapján meghatározott ingyenességek (70 év felettiek, 6 éven aluliak pl.), és vannak saját, belső utasítás alapján adott ingyenes esetek is (pl. különböző tagsági kártyával rendelkezők, vagy a múzeumnál dolgozók családtagjai, egyéb tiszteletjegyek). Továbbá a megnyitókon is ingyenesen tekinthetik meg a látogatók a kiállításokat.
Kérdéseink:
- Az Áfa-tv. 14. és 69. §-ai alapján kell-e az ingyenes szolgáltatás után áfát fizetnünk, mi az áfa alapja?
- Kell-e az ingyenes szolgáltatásokról számlát kiállítani?
- Hogyan tudnánk szabályosan a kiadások teljes áfáját levonni? A kiadás több, mint a bevétel.
- Az ingyenes látogatások esetében, ha minden esetben megfizetjük a teljes árú jegyár áfáját, akkor visszaigényelhetjük-e minden (figyelembe véve az áfatörvény szabályozásait, hogy melyek a nem levonható tételek), a kiállítások megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék áfáját?