Illetményelőleg-tartozás

Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlan követelés fogalmát az Áhsz. 1. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerintBehajthatatlan követelésa) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Értékvesztés elszámolása

Kérdés: Önkormányzati intézményünk egyik vevője már két éve nem fizeti meg tartozását. Követelésünk behajtására szinte semmi reményünk nincsen, annak ellenére, hogy a vevő intézkedésünkre minden alkalommal közli, hogy fizetni fog. Az utóbbi időben olyat is hallottunk, hogy felszámolási eljárás folyik a cég ellen. Értékvesztést szeretnénk elszámolni, hogyan könyveljük azt?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatban, és az eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerint az értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, a követelés behajthatatlan követelésnek minősíthető (Szt-vhr. 5. § 3. pont). A behajthatatlan követeléseket a könyvekből ki kell vezetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Behajthatatlannak minősülő követelések értékvesztése

Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] Annak érdekében, hogy a mérleg a valós képet mutassa, az ilyen jellegű követeléseknél is alkalmazni kell az értékvesztés elszámolását. Az Szt-vhr. 31. §-a 2002. január 1-jétől a következő előírást rögzíti: "a követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.