44 cikk rendezése:
1. cikk / 44 Fakitermelés saját erdőből
Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
2. cikk / 44 Cégértékelés
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
3. cikk / 44 Kivágott fa értékesítése
Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!
4. cikk / 44 Leltári többlet
Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó művelődési házunkban év elején leltároztunk, és a leltározáskor derült ki, hogy a leltárban valamilyen téves nyilvántartás miatt nem szerepelt egy szakkörökön használt, nagy méretű szövőszék, amit pár évvel ezelőtt vásároltunk. Így nincs leltárba véve. Hogyan szerepeltessük a könyveinkben, hogyan könyveljük le, és milyen értéken mutassuk ki?
5. cikk / 44 Beruházás, felújítás, karbantartás
Kérdés: Egy épület azbesztmentesítése dologi kiadásként vagy beruházásként kezelendő?
6. cikk / 44 Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
7. cikk / 44 Start-munkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termények
Kérdés: Önkormányzatunk Start közfoglalkoztatási mintaprogram keretében mezőgazdasági terményeket állít elő. Erre vonatkozóan nem nagyon találunk segítséget, akárhány önkormányzattal beszéltünk, mindenki egy kicsit másképp csinálja, ezért az alábbi felmerülő problémáinkra szeretnénk szakértői választ kapni:
Kell-e tervezett önköltséget meghatározni az egyes termények esetében, mellyel év közben kalkulálhatunk, amíg az év végi tényleges önköltséget meg tudjuk állapítani? A megtermelt termék készletre vétele ezen a tervezett önköltségi áron történik? Az értékesítés piaci áron történik, és készletérték-különbözetet kell elszámolni a tervezett önköltség és a piaci ár különbözeteként?
Kell-e tervezett önköltséget meghatározni az egyes termények esetében, mellyel év közben kalkulálhatunk, amíg az év végi tényleges önköltséget meg tudjuk állapítani? A megtermelt termék készletre vétele ezen a tervezett önköltségi áron történik? Az értékesítés piaci áron történik, és készletérték-különbözetet kell elszámolni a tervezett önköltség és a piaci ár különbözeteként?
8. cikk / 44 Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv
Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.
9. cikk / 44 Tárgyi eszköz vásárlása
Kérdés: Mikor kerül a számlával vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonunkba? Mikor kell aktiválni -?véleményünk szerint használatbavételkor, amely független a kiegyenlítés dátumától –, ha a számlán található az alábbi szöveg: "a tárgyi eszköz az eladó tulajdonát képezi a számla kiegyenlítéséig"?
10. cikk / 44 Bekerülési érték újbóli meghatározása esetén terv szerinti értékcsökkenési leírás
Kérdés: Víziközművagyon-értékelést követően a Vksztv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a vagyonértékelés eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával a könyveken át kell vezetni. Önkormányzatunknál 2016. december 31-i fordulónappal folyamatban van a vagyonértékelés adatainak átvezetése az Áhsz. 16/A. §-ában foglaltaknak megfelelően. Az új bekerülési érték felvételének módja egyértelmű, azonban az új bekerülési érték után alkalmazandó értékcsökkenés számításának szabályai nem. Az Áhsz. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az értékcsökkenésre a 17. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az Szt. 52. §-ának (1), (2) és (5)-(7) bekezdéseit. Az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdése esetén a terv szerinti értékcsökkenést a Tao-tv. 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Ez eltérés az Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdéseihez képest, ezért ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök bekerülési értékének újbóli meghatározása esetén a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni? [Azaz az Áhsz. 17. §-a (3) bekezdésének eltérő rendelkezése miatt nem alkalmazható az Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján a várható élettartam szerint meghatározott terv szerinti értékcsökkenési leírás?] Pl.: Víziközmű-vezetékek esetén a Tao-tv. 2. sz. mellékletében (építmények) meghatározott 3%-os értékcsökkenési kulccsal, az új bekerülési érték alapulvételével újból (elölről 33,33 évig) kell kezdeni (elszámolni) a terv szerinti értékcsökkenést, természetesen az esetleges maradványérték figyelembevételével? (Megjegyezzük, hogy a vagyon-értékelésben minden eszköz esetén meghatározásra került a várható hasznos élettartam.)
Kérjük továbbá állásfoglalásukat az alábbiakra is:
2017. január 1-jével módosult a Tao-tv. 2. sz. mellékletében a vezetékek leírási kulcsa, a víziközmű-vezeték esetén a leírási kulcs 3%-ról 2%-ra csökkent. A 2%-os terv szerinti értékcsökkenési leírást kell alkalmaznunk 2017-ben, vagy a jelenlegi 3%-os mértéket? A 2%-os mérték csak a 2017-ben üzembe helyezett eszközökre vonatkozik, vagy a régebben aktiváltakra is? Önkormányzatunk 2014-ben úgy döntött, hogy a korábban beszerzett eszközökre folytatja a megkezdett értékcsökkenési leírást, azaz nem alkalmazza a 2014. január 1-jétől hatályos kulcsokat.
Kérjük továbbá állásfoglalásukat az alábbiakra is:
2017. január 1-jével módosult a Tao-tv. 2. sz. mellékletében a vezetékek leírási kulcsa, a víziközmű-vezeték esetén a leírási kulcs 3%-ról 2%-ra csökkent. A 2%-os terv szerinti értékcsökkenési leírást kell alkalmaznunk 2017-ben, vagy a jelenlegi 3%-os mértéket? A 2%-os mérték csak a 2017-ben üzembe helyezett eszközökre vonatkozik, vagy a régebben aktiváltakra is? Önkormányzatunk 2014-ben úgy döntött, hogy a korábban beszerzett eszközökre folytatja a megkezdett értékcsökkenési leírást, azaz nem alkalmazza a 2014. január 1-jétől hatályos kulcsokat.
