Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

44 cikk rendezése:

1. cikk / 44 Víziközmű-hálózat felújítása és karbantartása

Kérdés: Városunkban víziközmű-hálózat felújítása és karbantartása zajlik. A felújítás keretében tolózárakat, illetve tűzcsapokat cserélnek ki, és létesítenek újakat. A tolózár, illetve a tűzcsap építménynek minősül-e, vagy tárgyi eszközként vehetjük be a könyveinkbe?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

2. cikk / 44 Felújítás, karbantartás

Kérdés: Intézményünknél beázás, csőtörés történt. A káreseményt jelentettük a biztosítónak, a kártérítés összegének átutalása megtörtént. A helyreállítási munkálatok megkezdődtek. Ezeket a tételeket felújításként vagy karbantartásként kellene könyvelnünk? Az egyik tétel a sószoba bontása, majd helyreállítása. A másik számlán szerepel: festési munkálatok, térburkolat bontása, majd helyreállítása, tűzivízvezeték javítása, csőszerelés, gyermekbútorzat helyreállítása.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

3. cikk / 44 Egyenes és fordított adózás egy beruházásban

Kérdés:

Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

4. cikk / 44 Ivóvíz-gerincvezeték cseréje

Kérdés:

Az önkormányzat időszakonként építési rekonstrukcióról szóló számlát kap a regionális víziközmű-szolgáltatótól. A számla és a hozzá tartozó bizonylatok a településen elvégzett ivóvíz-gerincvezeték és tolózár cseréjéről szólnak. Felújításként vagy karbantartásként szükséges szerepeltetni a könyvekben a cserét?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

5. cikk / 44 Önkormányzati közfeladat ellátásának kiszervezése

Kérdés:

Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

6. cikk / 44 Közvilágítás korszerűsítése

Kérdés: 1. Önkormányzatunk ledes közvilágítási korszerűsítést végzett a község teljes területén. Miként szükséges a korszerűsítést könyveinkben szerepeltetni?
2. Abban az esetben, ha a régebbi korszerűtlen lámpatestek nem az önkormányzat tulajdonát képezték, de az új ledes lámpatestek már igen, akkor miként szükséges nyilvántartásba venni? Esetleg egyéb tárgyi eszköz beszerzéseként?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

7. cikk / 44 Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

8. cikk / 44 Ingatlanfelújítás áfája

Kérdés: Egy helyi önkormányzati költségvetési intézmény felújítást végez az általa használt önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon. Az önkormányzat a döntése alapján ingyenes használatba adta az intézménynek a működéséhez szükséges ingatlant. Az érintett ingatlan az önkormányzat könyveiben kimutatott, nem szerepel a költségvetési intézmény számviteli nyilvántartásában, azonban az intézmény telephelyeként bejelentett. A költségvetési intézmény adóköteles tevékenységet végez, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. Az ingatlanfelújításhoz kapcsolódó költségek felmerülésekor ismert, hogy a felújítással érintett ingatlant az intézmény az adóköteles tevékenységéhez fogja a jövőben is használni. A felújításhoz kapcsolódóan előzetesen felszámított adót a költségvetési szerv levonásba helyezheti-e? Az ingatlanfelújítást mint idegen tulajdonon végzett beruházást szerepeltetheti-e az intézmény a könyveiben, vagy mindenképp szükséges az önkormányzat részére történő átadása? Amennyiben szükséges az átadás, ez térítésmentes átadásnak minősül-e? Keletkeztet-e az önkormányzat részére történő átadás áfafizetési kötelezettséget (amelyet a költségvetési intézmény nem hárítana át az önkormányzatra)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

9. cikk / 44 Szennyvízhálózat üzemeltetési díja

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. január 1-jétől az ivóvíz- és a szennyvízhálózat tekintetében a korábbi vagyonkezelési szerződés helyett bérleti-üzemeltetési szerződést kötött a szolgáltatóval. Az új szerződések szerint a félévente esedékes használati díj nettó összegét nem utalja át a szolgáltató az önkormányzatnak, hanem az egyből egy víziközmű-fejlesztési alapba kerül, és innen finanszírozzák a rendszer esetleges karbantartását, pótlását, felújítását.
Önkormányzatunk milyen jogcímen és hogyan könyvelje le ezt a kiadási tételt? A szerződés értelmében az alap forgalmát elkülönítetten tartja nyilván a szolgáltató, és évente egyszer ad számunkra információt az alap előző évi kiadásairól és bevételeiről. Tehát mi csak egy év után tudjuk meg, hogy a mi könyveinkben szereplő vagyon-elemek értéke hogyan változott, az általunk befizetett összegből mekkora összeget fordítottak dologi és mekkorát felhalmozási kiadásokra.