Közalkalmazott átsorolásával összefüggő gyakorlati jogértelmezési probléma

Kérdés:

A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.

Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Mezőőri szolgálati viszony

Kérdés: Önkormányzatunknál új mezőőri szolgálatot hozunk létre, és az Mt. szerint szeretnénk foglalkoztatni a munkavállalót. Ez esetben is "A" osztályba lehet besorolni, és minimálbérre lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...személynek, ami hatással lehet az intézkedési jogosultságaira is, ezért mérlegelendő a jogviszony típusa.Munkaviszonyban nincsenek besorolási osztályok. Garantált bérminimum akkor jár, ha legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Falugondnok: minimálbér vagy garantált bérminimum

Kérdés: Gimnáziumi érettségivel rendelkező falu-gondnokot "C" fizetési osztályba sorolták. Elvégezte a munkakör betöltéséhez szükséges tanfolyamot, erről tanúsítványt állított ki a szervező. E képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, de álláspontunk szerint nem minősül szakképzésnek (nem OKJ-s képzés). A vonatkozó kormányrendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult. Fenti végzettségű falugondnok jogosult-e a garantált bérminimumra?
Részlet a válaszából: […] ...(XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a segítő, falu- és tanyagondnok "A"-"E" fizetési osztályokba sorolható be. A besorolást a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak, illetve a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján kell elvégezni, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Közalkalmazott téves besorolása, visszasorolása

Kérdés: Ha egy belső ellenőrzés keretében feltárásra kerül, hogy a közalkalmazott nem jogosult pl. garantált bérminimumra (konyhalány), csak minimálbérre, de a munkáltató már évek óta a garantált bérminimumot folyósította eddig részére -?jogtalanul (hibásan a "B" osztályba sorolta "A" helyett) –, akkor a munkáltató csökkentheti a bérét, és a továbbiakban csak minimálbért folyósít, vagy munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként a hibája miatti különbözetet továbbra is folyósítania kell? Összességében a dolgozó bére csökkenhet? Találtunk egy alkotmánybírósági döntést, mely a meg nem szerzett munkabérrel foglalkozik, hogy van-e arra vonatkozóan szerzett joga az érintettnek. A döntés szerint ilyen szerzett jog nem keletkezik a még meg nem szerzett munkabérre. Érvényes lehet ez a döntés a téves besorolás esetére is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses esetben a közalkalmazott visszasorolásáról van szó, tehát a közalkalmazott a helyes besorolás mellett kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. A többségi – és a biztosabb megoldást választó – álláspont, hogy a helyes besorolást el kell végezni, azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Közalkalmazotti besorolás alapjai, takarítónők besorolása

Kérdés: Egy középiskolában takarítok, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezem. Akinek szakmunkásvégzettsége van, de nem szakirányú, ők garantált bérminimumot kapnak. Én és még egy kolléganő minimálbért. Sértő, hogy egyazon munkáért különböző bért fizetnek.
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottak besorolásánál minden esetben a munkakörből kell kiindulni. Az egyes munkaköröket és azok osztályba sorolását a Kjt. végrehajtási rendelete (Kjt. vhr.) tartalmazza. Oktatási ágazatban a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. melléklete irányadó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Garantált bérminimumra történő kiegészítés

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] 2016-ban a Kúria egy döntésében foglalkozott a munkáltatói döntésen alapuló illetmény és a garantált bérminimum növekedésének összefüggésével, melyben az alábbiakat mondta ki.A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész munkáltató általi csökkentése – ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Óvodai dajka besorolása

Kérdés: Óvodai dajkát megillető illetmény összege megállapításában kérek segítséget. A munkakör betöltéséhez előírt képesítési előírásokat figyelembe véve minimálbér vagy garantált bérminimum illeti meg őket, melyet a 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában foglaltak szerint, további 7+3%-kal kell kiegészíteni. A hivatkozott jogszabály 32. §-ának (3) bekezdése értelmében a "B"-"D" fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat megilleti a garantált bérminimum. A rendelet 2. melléklete szerint a dajka "A"-"D"-ig sorolható. A 8 általános iskolai végzettséggel és OKJ-s dajkaképesítéssel rendelkező dolgozót "A" vagy "B" fizetési osztályba sorolom? A munkáltató semmilyen egyéb (jogszabályi előírástól eltérő) képesítési feltételt nem kötött ki.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közalkalmazott rendelkezik az általános iskolai végzettség, tehát az alapfokú iskolai végzettség mellett OKJ-s dajka szakképesítéssel, akkor őt az alapján a "B" fizetési osztályba kell besorolni. A?dajka szakképesítés OKJ-száma 32-vel kezdődik, tehát középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Konyhai kisegítő besorolása – kell-e alkalmazni a garantált bérminimumot?

Kérdés: Gyermekétkeztetés területen foglalkoztatott konyhai kisegítő közalkalmazott besorolása ügyében kérnék tájékoztatást. A dolgozó ruházati eladói szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Helyesen teszem-e, ha a "B" fizetési osztályba sorolom? A másik kérdésem, hogy "B" fizetési osztályban mindenképp jár-e a garantált bérminimum, vagy lehet "B" fizetési osztály besorolásnál minimálbért alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...besorolás mindig az adott munkakörtől függ. A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az érintett közalkalmazott milyen ágazatban, milyen típusú költségvetési szervnél áll alkalmazásban. Amennyiben szociális vagy gyermekjóléti ágazatba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Közalkalmazotti jubileumi jutalom alapja

Kérdés: Mi a jubileumi jutalom alapja? A Kjt. 66. §-a értelmében megállapított és a Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése szerinti kinevezési okmányban jelölt illetmény a jubileumi jutalom alapja pótlékok nélkül? Az illetmény több elemből épül fel: alapilletmény, bérminimumra történt kiegészítés (garantált illetmény), munkáltatói döntésen alapuló illetmény, közalkalmazotti illetménykiegészítés, a Kjt. 70-75. §-ig jelölt pótlékok, a keresetkiegészítés többletfeladat ellátásáért, vezetői pótlék. A jogszabály nem rendelkezik róla egyértelműen, hogy mit kell érteni jubileumi jutalom esetében illetményen.
Részlet a válaszából: […] ...A jubileumi jutalom alapját tehát a kialakult gyakorlat szerint csak az "alapilletmény" képezi, azaz a garantált illetmény (besorolás szerinti illetmény, ideértve a minimálbérre, garantált bérminimumra történő kiegészítést is), illetménynövekedés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Mesterpedagógus illetménye 2015. januártól

Kérdés: Intézményünkben dolgozó óvónőnek főiskolai végzettsége és vezetőképző végzettsége van. Ez alapján a Pedagógus I. besorolás, "39-41 év fizetési fokozat" illette meg. Minősítése alapján 2015. január 1-jével a Mesterpedagógus besorolásra jogosult, a "39-41 év fizetési fokozatba" kellene átsorolni. Melyik illetménytáblát kell az ő esetében figyelembe venni? Pontosabban mennyi lesz most az ő illetménye?
Részlet a válaszából: […] A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
2