Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...azokat számlázza ki – továbbszámlázott szolgáltatásként – az építő vállalkozásnak.A társulás a követelést és kötelezettséget beszámítással rendezi. Az Áhsz. 44. §-a (2) bekezdésének i) pontja alapján teljesítések nyilvántartási számláin...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Bérbe adott ingatlan felújítása

Kérdés: Tankerület az alapítvány ingatlanját ingyenesen szeretné használni 15 évig. Az ilyen módon használatba vett ingatlanon 200 millió forintos felújítást hajtana végre. A szerződő feleknek egymással szemben kell-e számlát kibocsátaniuk, illetve szükséges-e a pénzügyi teljesítés? Ebben az esetben a tankerületnek idegen ingatlanon végzett beruházásként kell a felújítást kezelnie? Az ügylettel kapcsolatos aggály az, hogy a megállapodás valódi tartalma szerint ingatlanbérletnek minősül, mivel a tankerület nem kíván bérleti díjat fizetni, annak fejében újítaná fel az ingatlant. Ebben az esetben az alapítvány köteles számlát kibocsátani az ingatlanhasznosításról, a tankerületnek pedig az általa végzett felújítást kell kiszámláznia az alapítvány felé. A számlák egymással szemben beszámításra kerülhetnek. Az alapítvány elszámolja a bérleti díjból származó bevételét, és a felújítások számlázott értékét pedig beruházásként könyvelné. A tankerület a bérleti díjat dologi kiadásként számolja el, az idegen ingatlanon végzett beruházás továbbhárított összegét bevételként. Az idegen ingatlanon végzett beruházást hogyan vezeti ki a könyveiből a tankerület?
Részlet a válaszából: […] ...kívül – teljesítésként kell nyilvántartásba venni i) az Szt. szerinti esetekben a követelések és kötelezettségek egymással szembeni, beszámítással történő rendezését.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Visszapótlási követelés

Kérdés: Az önkormányzat vagyonkezelésbe ad ingatlant és gépeket saját tulajdonú társaságának. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha nála a vagyonkezelésbe adás időpontjában kimutatott tárgyi eszközök nettó értéke (ami a társaságban a vagyonkezelésbe vett eszköz induló bruttó értéke) került könyvelésre visszapótlási követelésként T 3655 – K 412 tétellel? Visszapótlási követelést milyen esetben engedhet el az önkormányzat? A visszapótlási követelés csökkenése csak abban az esetben csökken, ha a társaság visszaadja a vagyonkezelt eszközt? A társaságnál kimutatott vagyonkezelt eszközök éves értékcsökkenése hogyan kerül könyvelésre a társaságnál, ha ennek összegében tartalékot is kell képezni? Adott évben az értékcsökkenésnek megfelelő összegű ráfordítás, beruházás összegével a tartalék is csökken? Melyek a gazdasági események kontírozási tételei?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn.A visszapótlási követelés csökkenhet a vagyonkezelő által végzett pótlólagos felújítás, beruházás azonos értékének a beszámításával, vagy pénzforgalmilag az elszámolási időszak végén. A vagyonkezelő által elvégzett pótlólagos felújítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Vagyonkezelés

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat, illetve a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést bemutatni szíveskedjenek (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Továbbá terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó- vagy bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség? Ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...beruházások összege miatt keletkező követelés és az önkormányzat általi vagyonkezelésbe adás miatti hosszú lejáratú kötelezettség beszámításaT 449 – K 367. A beszámítással egyidejűleg csökkenteni kell a "0"-s számlaosztályban nyilvántartott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a Kincstár folyósítja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Közfoglalkoztatás

Kérdés: 2015. március 1-jétől megváltozott a közfoglalkoztatási programok finanszírozási rendszere. A MÁK által megküldött nettó finanszírozási adatlapon külön feltüntetett közfoglalkoztatás nettó különbözetét hogyan kell helyesen könyvelni ahhoz, hogy a működési célú támogatások rovaton is megjelenjen a bruttó támogatás összege?
Részlet a válaszából: […] ...folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a kormány rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a Kincstár folyósítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni követelése és kötelezettsége keletkezik, és a követelés a másik féllel szemben fennálló kötelezettség Ptk. szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg. Bár a beszámítás nem teljesítés, mégis a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Bérleti díj terhére végzett felújítás elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy ügyfélszolgálati irodát bérelünk. Ezt az irodát szeretnénk felújítani saját költségünkön – külső szállítóval –, mert a bérbeadó (önkormányzat) ezt nem tudja fizetni. A felújítás értékét beszámítanák a bérleti díjba. Kérnénk állásfoglalásukat a megfelelő számviteli elszámolásról!
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből hiányoznak, így a lehetségeseseteket be kell mutatni, és ezzel egyidejűleg feltételezzük, hogy azönkormányzat engedélyezte a beszámítást. Ezek a következők:1. Ha a felújítás éven belül megtérül a bérleti díjból: – bérleti díjról az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] ...mindkét fél részéről gazdasági művelet merül fel. Az ellenértékazonban nem pénzforgalommal rendeződik, hanem pénzforgalom nélkül,beszámítással. Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak (szabályosnyilatkozat, elismerés), a követelés és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.