Viszonteladóra vonatkozó szabályok értelmezése

Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
Részlet a válaszából: […] Annak eldöntése során, hogy egy adott jármű értékesítésére kell-e, lehet-e alkalmazni az Áfa-tv.-nek a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab és régiség értékesítésére vonatkozó szabályait (Áfa-tv. XVI. fejezet – más néven: különbözeti adózás), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése pedig úgy értelmezhető, ha az önkormányzatnak adóssal szembeni követelése lenne, akkor követelés fejében az ingatlant normál beszámítás szerint bekerülési értéken, adós felszámolása esetén vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken, csődeljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
Kapcsolódó címkék: