Szövetkezeti részjegy öröklése

Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és ezzel egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, melyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk-e testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználásra. A részjegy névértékének az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha az elszámolás alapjául szolgáló összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
Részlet a válaszából: […] ...évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy – amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít – a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzkiadásként csak a következő üzleti évben megjelenő tételeket, amelyek az összemérés és a valódiság elve alapján is a beszámolóval lezárt évet kell hogy terheljék,– a bérbevevőnél a tárgyévet követően, utólag számlázott bérleti díj,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Értékvesztés

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a követelések után az értékvesztést a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Milyen kötelező egyezőségek vannak a két számvitel között az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell tenni.A vevőminősítés szempontjai, valamint a fizetőképesség, realizálhatóság szempontjából az elemi költségvetési beszámoló elkészítése előtt az adósok és vevők tartozását csoportosítani kell.A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Vevő-szállító számvitele

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...miatti duplikációt változatlanul hagyják, és a jogalkotó részéről adott számviteli instrukció birtokában év közben, a 2014. évi beszámoló elkészítését megelőzően kerül majd rendezésre.2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is, ott is hasonló okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani.Az irányító szerv az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Önkormányzati pénzeszköz külföldi pénznemben

Kérdés: Az önkormányzat a 2013. évre tervezett beruházásokhoz tartalékolt pénzeszközét euróban szeretné elhelyezni. Ez lehetséges-e, vagy van-e jogszabályi akadálya?
Részlet a válaszából: […] ...mutatni. A forintban vezetett főkönyvikönyvelés mellett devizában is kell analitikus nyilvántartást vezetni.Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentéseév végén tájékoztató adatokkal egészül ki, többek között a valutapénztárbanlévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Vevők minősítése, az értékvesztés meghatározása

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válaszokat a kérdező költségvetési szervértékelési szabályzatának kellene tartalmaznia. Feltételezhető, hogy asajátosságoknak megfelelő értékelési szabályzattal nem rendelkeznek.Amennyiben a kis összegű követelést nem minősíti aköltségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
Részlet a válaszából: […] 1. A mérlegben történő kimutatáshoz bizonylatként elfogadható a bíróság jogerős határozata.2. Amennyiben a követelés megfizetésére, vagyis a jogerős határozat végrehajtására várhatóan nem kerül sor, akkor az Szt. és az Szt-vhr. vonatkozó előírásai szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.