27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Beruházás áfájának visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert, melyből egy vasúttörténeti park kerül kialakításra, állomásépülettel, kisvasúttal, játszótérrel, parkosítással. A projekt kiadásai után az áfát visszaigényeltük, arra tekintettel, hogy a beruházás eredményéből lesz bevétele az önkormányzatnak, hiszen belépőjeggyel lesz látogatható a létesítmény. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a működtetéssel egyik költségvetési szervét bízza meg, mely fizikálisan a most megvalósuló beruházás mellett található. Az intézmény egy interaktív kiállítóhelyet üzemeltet, és áfakörös. Ha a működtetésből származó bevétel nem közvetlenül az önkormányzathoz folyik be, hanem az általa alapított költségvetési szervéhez, az jelent-e problémát a beruházás után visszaigényelt áfa szempontjából?
2. cikk / 27 Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
3. cikk / 27 Vízi turizmus infrastrukturális fejlesztése
Kérdés: 1. Önkormányzatunk TOP PLUSZ pályázatot nyert el. A projekt keretében turisztikai fejlesztés valósul meg, mely magában foglalja a vízi turizmus infrastrukturális fejlesztését (kishajók fogadására alkalmas kikötő létesítése, napkollektoros rendszer telepítése) és közúti infrastruktúra fejlesztését (kiszolgáló út és járdafelújítás, parkolók kialakítása). A fejlesztés egyszerre szolgálja a helyi turizmus élénkítését, továbbá a helyi, valamint a környékbeli lakosság szabadidős és sporttevékenységekre vonatkozó lehetőségeinek bővítését. A pályázati anyagban felsorolásra kerültek azok az ingatlanok, melyeken a beruházás megvalósul, melyhez kapcsolódik a megvalósítani kívánt úszóműves kikötőhely, mely az engedélyeztetést követően lajtsromszámmal kerül azonosításra.
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
4. cikk / 27 Ipari park kialakításával kapcsolatos adózás
Kérdés: Önkormányzatunk nyert a Helyi gazdaságfejlesztés című TOP_PLUSZ-os pályázaton. A megítélt támogatási összeg nettó összeg, az áfa nem elszámolható költség a támogatói okirat szerint. Önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és a -bérbeadásra azonban nem választott áfakötelezettséget. Az elnyert pályázati összegből ipari park kialakítása kerül megvalósításra. Az ipari parkból kétféle bevétele van/lesz az önkormányzatnak: tavalyi és idei évben építési telkeket értékesített az önkormányzat (áfásan kerültek kiszámlázásra) ezen a területen. A másik bevétele a helyi iparűzésiadó-bevétel lesz. A pályázati összegből a műszaki tervek, közbeszerzés díja, új építés/beruházás költségei, műszaki ellenőri szolgáltatás költsége fedezendő. Kötelező-e ennél a beruházáskiadásnál a fordított áfa alkalmazása (és a kivitelezővel a szerződés megkötése fordított áfás számla kiállítására)? Milyen mértékben helyezhető levonásba a kiadások áfaösszege? Csak az eddig befolyt telekértékesítés áfaösszegéig vagy a teljes kiadási összegre?
5. cikk / 27 Önkormányzat által kiállított számlák
Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
6. cikk / 27 Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás II.
Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?
7. cikk / 27 Bérleti díj továbbszámlázása
Kérdés: Helyesen járunk el a bérleti díjak, illetve a hozzá kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázásánál, mikor a vevői számlán az Áfa-tv. 85. §-ára hivatkozunk, illetve a "közérdekű tevékenységünkre" való hivatkozással az adómentes értékhatárt intézetünk esetében nem kell figyelembe vegyük? Áfaalanyok vagyunk, de a bérleti díj esetében nem jelentkeztünk be.
8. cikk / 27 Bánatpénz megítélése bérbeadás esetén
Kérdés: Hogyan kell kezelni az ingatlan bérbeadásakor a bánatpénzt? Bevételként kell kezelni, vagy felmerülhet-e adómentesség is?
9. cikk / 27 Érmeautomata működtetése
Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.
10. cikk / 27 Alanyi adómentesség értékhatárának átlépése
Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes intézmény megalakulása óta. Most kötnénk egy olyan szerződést, aminek a bevételével év közben átlépjük az alanyi adómentesség értékhatárát. Megköthetjük-e a szerződést? A szerződés megkötését be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mikor kell áfát fizetnünk, hogyan kössük meg a szerződést, és mi a további teendőnk?