3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Európai uniós pályázat
Kérdés: 2015. évben a KEOP 5.6.0-12-2013-0018 Komplex energetikai fejlesztés, valamint a TIOP 3.3.1/A-12/2-2013-0014 a kormányablakokat befogadó ingatlanok komplex akadálymentesítése elnevezésű projektek esetében sajátos helyzet alakult ki az időbeli elhatárolás elszámolásánál. A fenti két projekt európai uniós forrásból 100%-ban támogatott volt, viszont a teljes támogatás összege 2015. év végéig ténylegesen nem érkezett meg bankszámlánkra, hanem a projekt zárását követően 2016-ban. A problémát az okozza, hogy a beruházások 2015-ben befejeződtek, de a projekt költsége 2015-ben uniós forrásból csak részben kerültek megtérítésre, így a különbözetet a kormányhivatal saját költségvetéséből előlegezte meg. A TIOP-3.3.1 projekt esetében 2015. december 20., a KEOP-5.6.0 projektnél 2015. december 31. a fizikai megvalósítás dátuma. Mindkét esetben a projekt zárása 2016. év elején történt meg, tehát 2016-ban érkezett meg a kormányhivatal saját költségvetéséből megelőlegezett összeg. A 2016. évre áthúzódó, Európai Unió által meg nem térített támogatás összegét 2015-ben követelésként előírtuk, amely szerint pénzügyi számvitelben bevételként (9-es számlaosztály) elszámolásra kerültek, azonban elhatárolásra nem került sor, mert a pénz pénzforgalmilag csak 2016-ban érkezett meg a bankszámlánkra. Fentiekből adódónak a projektek teljes költségének összege nem egyezik meg az elhatárolt bevétel (támogatás) összegével, ugyanis a 2016-ban utólag megérkezett támogatás összegét – melyet 2015-ben a kormányhivatal a projektekhez megelőlegezte – 2016-ban már működési kiadásokra kívánja felhasználni.
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?
2. cikk / 3 Környezettanulmány díjának könyvelése
Kérdés: A 21/2015. (IX. 2.) IM rendelet alapján a kormányhivatal felkéri az önkormányzat jegyzőjét a környezettanulmány elkészítésére. A csődvédelmi szolgálat családi vagyonfelügyelője és a területi szociális központ köztisztviselője elkészíti a környezettanulmányt, melynek díja 5400 Ft, egyharmad rész az önkormányzatot, kétharmad rész a megyei kormányhivatalt (mely összeget negyedévente, a negyedév utolsó napjától számított 30 napon belül átutalásra kerül) illeti meg. Hogyan könyveli az önkormányzat a befizetett környezettanulmány díját (az egyharmad és a kétharmad részt)? Szükséges-e számviteli bizonylatot kiállítani, és áfafizetési kötelezettség keletkezik-e?
3. cikk / 3 Közvetített szolgáltatás
Kérdés: Egy épületben van a hivatalunk a kormányhivatallal. Szerződés szerint havonta számlát állítunk ki részére (átalánydíjat fizet) az üzemeltetési költségekről. Könyvelése közvetített szolgáltatásként történik. Félévente elszámolunk a tényleges költségekről, melynél ha túlfizetése volt, mínuszos számlát bocsátunk ki. Ebben az esetben is közvetített szolgáltatás bevételeként könyveljük le, csak fordítottan. Helyesen könyveljük a kiszámlázott szolgáltatást? Helyes-e, hogy a fentiekből kifolyólag, akár mínuszos egyenleg származhat a "09403 Közvetített szolgáltatás"-nak? (Melyet a leadandó PMINFO hibás sornak jelez.)