Közfoglalkoztatott dolgozók

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni.A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett eszközök,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Vállalkozásnál elszámolt agrártámogatások

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában, az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Kiadások másodlagos könyvelése

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Önkormányzati lakások bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeketabban az esetben fogja az önkormányzat elkülönítetten kezelni, ha államitámogatásból hozta létre és bővítette lakásállományát, erre vonatkozóbevételeinek és bérletidíj-bevételeinek kezelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Ingatlanok, gépek stb. bérbeadásából származó bevétel tervezése és elszámolása

Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!
Részlet a válaszából: […] ...előírás alapján nem lehet konkrétválaszt adni. Azonban a szabályozások szellemében a szakmai vélemény akövetkező: A működési bevételek között szereplő tárgyi eszközökbérbeadása esetén az önkormányzat olyan eszközt ad bérbe, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Költségvetési szervek bevétele utáni 5%-os befizetési kötelezettség

Kérdés: A központi költségvetési szerveknek 2006. évben mely bevételek után kell 5%-os befizetési kötelezettséget teljesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...5%-os bevételek utáni befizetési kötelezettségeket 2006.évben a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII.törvény 9. § (2) bekezdése szerint a következő jogcímek után kell teljesíteni:– áru és készlet értékesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] ...bérleti- és lízingdíjbevételek között kell elszámolni a költségvetési szerv tulajdonában, kezelésében, ill. használatában lévő vagyontárgyak bérbeadásából származó bevételt. Ha a bérbeadó (költségvetési szerv) a helyiségek fűtéséről, világításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.