5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Kisvállalkozásokra vonatkozó könnyítések 2021. július 1-jétől
Kérdés: Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó módosítások kapcsán a 2021. július 1-jétől hatályos, a kisvállalkozásokra vonatkozó könnyítések tekintetében az alábbi kérdésben kérem a tájékoztatásukat. Ha egy magyar alanyi adómentes egyéni vállalkozó terméket értékesít a Közösség különböző tagállamaiba, amely értékesítések összesítve meghaladják a 10 000 eurós értékhatárt, viszont külön-külön nem (pl. Ausztriába 6000 euró + Franciaországba 6000 euró értékesítés), akkor az egyéni vállalkozó kötelezett lesz-e az OSS-rendszer használatára, és így a vevő tagországának áfaszabályait kell-e alkalmaznia? Kérdésem a B2C-szolgáltatásnyújtásokra is vonatkozik a fenti feltételek mellett.
2. cikk / 5 Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól
Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
3. cikk / 5 Vízdíj mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: Önkormányzatunk a közkifolyók vízdíját önkormányzati rendelet alapján kiszámlázza a vízbekötéssel nem rendelkező lakosok részére. A rendeletben 1 m3/fő fogyasztás került megállapításra vízhasználati díj jogcímen. Hova kell ezt könyvelni? Eddig közvetített szolgáltatásként könyveltük, de a megállapított 1 m3/fő fogyasztás nem egyező a tényleges (számla szerinti) fogyasztással. A vízhasználati díjat áfásan kell-e kiszámlázni, valamint az adóbevallásban kell-e szerepeltetni?
4. cikk / 5 Közmunkaprogramban termesztett zöldségek értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?
5. cikk / 5 KIR rendszerbe tartozók felelőssége a bevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítésekor
Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?