Piaci helyek bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] ...megtörtént, a számlaadási kötelezettségüknek eleget tettek, az ellenérték kiegyenlítésre került, az adatszolgáltatási és áfabevallási, -befizetési kötelezettségüknek eleget tettek. A számlakiállítónak kellő gondossággal kell eljárni, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Számla javítása

Kérdés: A szállítói számlán valamely adat nem szerepel helyesen. A Költségvetési Levelek 290. számában az 5174. számú kérdés-felelet szerint "A számlát nem szükséges, sőt nem is szabad visszaküldeni, hiszen azt már a könyvviteli rendszerükben rögzítették. A számlának javítható hibája van, ezért nem sztornószámlát kell kiállítani, hanem a számla kiállítóját fel kell hívni, hogy az Áfa-tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítsa a bizonylatot. Ez esetben az eredeti számla és a módosító bizonylat együttesen érvényes". Ez az okirat nem beszigorított. Az áfabevallásban az eredeti számla szerepel, nem íródik át az okiratban feltüntetett adatokra. Befogadhatom-e 2020. július 1-jétől a " számlával egy tekintet alá eső okiratot", ha 2020. július 1. napjától valamennyi belföldi adóalany online köteles adatot szolgátatni a NAV felé valamennyi, más belföldi adóalany részére kiállított számla vagy számlával egy tekintet alá eső okirat adatáról, függetlenül attól, hogy a számlát vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratot számlázóprogramból vagy kézi számlatömbből állította ki?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kérdésben foglalt tényállás szerint az adott számlát kiegyenlítették, és azt követően vették észre a számla hibáját. Ilyen esetben a számlát már nem lehet visszaküldeni, hiszen azt iktatták, rögzítették a számviteli rendszerben. Természetesen, ha a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Online számlaadat-szolgáltatás

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
Részlet a válaszából: […] ...is be kell majd küldeni. Gyakorlatilag minden számla azonnal az adóhatósághoz kerül. Ez lesz az alapja a NAV által elkészítendő áfabevallás-tervezetnek.Az adatszolgáltatási kötelezettséget a NAV Online Számla felületén kell majd teljesíteni, ide kell majd rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Belföldi összesítő jelentés kapcsán meghatározott 1 000 000 forintos értékhatár

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2017. július 1-jétől mégsem módosult az Art. azon rendelkezése, amelynek értelmében a belföldi összesítő jelentést már a 100 000 forintot elérő áfatartalmú ügyleteket is szerepeltetni kell az áfabevallásban. Hogyan kell helyesen eljárni 2017. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Helyes az értesülésük, 2017. június 20-án lépett hatályba a Mód-tv. azon rendelkezése, amely az összesítőjelentés-tételi kötelezettség kapcsán meghatározott 1 000 000 forintos értékhatárt 100 000 forintra csökkentő, az Art. 31/B. §-ában foglalt, már kihirdetett, 2017....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Bérleti díj számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló 187 lakás mindegyikét bérbe adja. A bérleti díjakról a számlázóprogramunk segítségével, havonta adómentesen készülnek a számlák. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülhetünk a számlakibocsátási kötelezettség alól. Megfelel számviteli bizonylatnak a bérlőkkel kötött lakásbérleti szerződés? Amennyiben mégis kötelező számlát kibocsátanunk, megtehetjük-e, hogy fél­évente vagy évente a teljes összegről utólag (vagy előre) állítunk ki egy számlát, melyen szerepeltetjük a részteljesítéseket? Ebben az esetben a csekkeket kitöltve az év/félév elején egyszerre küldenénk ki a bérlőknek.
Részlet a válaszából: […] ...hiányában is biztosítani kell azt, hogy a teljesítés időpontjában a bevétel belekerüljön az áfaanalitikába, illetve az áfabevallásba mint mentes bevétel. Felhívjuk a kérdező figyelmét arra, hogy adómentes szolgáltatásnál nincs lehetőség halasztásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.