Visszapótlási követelés értéke

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...elvégzett felújításokat, rekonstrukciókat a vagyonkezelt eszközre aktiválni. A számviteli törvény előírásai szerint a könyvekbe bizonylatok alapján lehet az eszközök és források összetételében bekövetkező változásokat könyvelni.Amennyiben a vagyonkezelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Hogyan történik a költségvetési intézetnél saját rezsis beruházás, felújítás áfaelszámolása, ha arányosításba tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmazó beruházásnál a beruházáshoz kapcsolódó első termékbeszerzést, illetve igénybe vett szolgáltatást kísérő bizonylat kibocsátásának napja minősül.Amennyiben az átmeneti rendelkezések nem alkalmazhatóak, akkor 2004-ben a beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...36. § (1) bekezdése d) pontja értelmében – megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Az adólevonás bizonylata az Áfa-tv. 35. § (1) bekezdése c) pontja értelmében az adó összegét hitelesen igazoló egyéb okirat, jellemzően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...kötbér; önkormányzatnál a helyi adóbevétel.E tételek után áfát sem kell fizetni, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelő adót tartalmazó bizonylatot sem kell (nem is lehet) e tételekről kiállítani. Ugyanúgy nem vehető figyelembe az arányosítás során (sem a számlálóban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Belső számla áfája

Kérdés: A kapott támogatás, az átvett pénzeszközök, a banki kamatok és hasonló bevételek beérkezésekor, illetve saját kivitelezésben végzett beruházás után ki lehet-e tölteni áfás számlát belső technikai számlaként?
Részlet a válaszából: […] ...a belső számla, a technikai bizonylat az áfát illetően megszűnt. Számlát, készpénzfizetési számlát, számlát helyettesítő okmányt kizárólag másik jogalany részére lehet kiállítani áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásról. Amennyiben olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.