Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi támogatás (a munkavállaló képzési költségének a munkáltató általi átvállalása) – a munkakör betöltésének feltételét képező, iskolarendszeren kívüli képzés kivételével, ami adómentes – bérjövedelemként adózik 2019-től.Korábban a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Adószámos magánszemélytől ingatlan bérlése

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása a K12. Külső személyi juttatások rovaton történik.Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem eredményez biztosítási jogviszonyt, az után nincs járulékfizetési kötelezettség, és a szociális hozzájárulási adónak sem alapja. Viszont az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul. Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Művészek önálló programja megvalósításának önkormányzat általi támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi döntés alapján esetenként támogatást nyújt magánszemélyeknek – jellemzően művészeknek – különböző önálló programjuk megvalósításához (pl. könyvkiadás, kiállítás szervezése stb.). A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerül a támogatás összege, mely összeggel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig a támogatott nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolni. Amennyiben a szerződésben foglalt elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, nem a teljes összeggel számol el, vagy a támogatás összegét nem a szerződésben meghatározott cél megvalósítására használja fel, köteles a támogatás összegét részben vagy teljes összegben az önkormányzat részére visszafizetni. Fent leírt feltételekkel nyújtott támogatás a magánszemély támogatottnál keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget? A támogatási összeg kifizetésekor az önkormányzatnak mint kifizetőnek miként kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...adómentességet biztosító rendelkezésének sem felel meg, azt kell megnéznünk, hogy milyen adókötelezettség, illetve milyen társadalombiztosítási kötelezettség vonatkozik rá.Amennyiben a támogatás nem képezi a magánszemély tevékenységének ellenértékét, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Egyéb jövedelem járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszony mindig egy másodlagos jogviszony, ugyanis a biztosítás törvényi előírás (Tbj-tv. 5. §) alapján, az alapul szolgáló, elsődleges jogviszonnyal egyidejűleg jön létre. Biztosítási jogviszony létrejötte esetén az egyéni járulékok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Szerzői alkotásért fizetendő díjazás adózási és társadalombiztosítási kérdései

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Az adóelőleg levonásánál a magánszemély legfeljebb 50% költség levonására nyilatkozhat. A személyes közreműködés akkor eredményez biztosítási jogviszonyt, ha az abból származó jövedelem eléri a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra annak harmincadrészét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó rovaton kell elszámolni:a) a szociális hozzájárulási adót,b) a rehabilitációs hozzájárulást,c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,d) az egészségügyi hozzájárulást,e) a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ruházati hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...le kell vonni 15% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 1,5% munkaerőpiaci járulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A költségvetési szerv kifizető pedig 27% szociális hozzájárulási adót fizet.Amennyiben a hivatal bárki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásra.Ezen a rovaton kell elszámolnia) a szociális hozzájárulási adót,b) a rehabilitációs hozzájárulást,c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,d) az egészségügyi hozzájárulást,e) a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Szemüvegvásárlás árának megtérítése munkavállaló részére

Kérdés: Intézetünk a képernyő előtti munkavégzés szabályai szerint, az arra jogosult dolgozók részére, a szabályzatunkban is rögzített összeg erejéig, szemüvegvásárlást térít. A szemüvegtérítés összegét személyi juttatásként kell számfejteni, vagy a szokásos módon számla ellenében kifizethető a dolgozónak? Amennyiben nem képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüvegről van szó, hogyan téríthető meg annak az ára?
Részlet a válaszából: […] ...keretében, amennyiben a foglalkoztató alanya a központosított illetményszámfejtési rendszernek.Egyéb, nem képernyő előtti éles látás biztosításához vásárolt szemüveg esetén a szemüveg árának megtérítése jogviszonyra tekintettel kapott jövedelem (ekkor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
1
2
3
4