7 talált cikk a képzési költség , biztosítás kifejezésre

Kérdés:

Gyógyszerész végzettséggel rendelkező munkavállaló költségtérítéses szakgyógyszerész-képzést végez a Semmelweis Egyetemen. A képzés költségét a munkáltatója fizeti. A munkavállaló elmondása szerint nincs tanulói/hallgatói jogviszony közte és az egyetem között. Miként lehet eldönteni, hogy az átvállalt képzés díja adóköteles vagy sem?

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: Új pénzügyes kolléganőnknek előírtuk a középfokú pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítés megszerzését, amely kell a munkakör betöltéséhez. Ez OKJ-s képzés, szerintünk iskolarendszeren kívüli képzés, mert nem áll a tanuló tanulói-hallgatói jogviszonyban az oktatást végző céggel. Ennek a képzési költségnek a biztosítása a munkavállaló részére (amelyet a hivatal fizet meg az oktatást végző cégnek a hivatal nevére kiállított számla alapján) az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek vagy jövedelemnek a munkavállaló részére? (2019-ről van szó.) Jól gondoljuk?

Kérdés: Az egyik munkavállalónkat tanulmányi szerződéssel – melyben vállaltuk az utazási költségek megtérítését is – beírattuk egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kérdésem az lenne, hogy a részére jutatott BKV-bérlet után meg kell-e fizetni az Szja-tv. 70-71. § szerinti 25%-os adót?

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?