Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Részlet a válaszából: […] ...használt tárgyi eszközök – épületek, gépek – amortizációját,– igénybe vett és egyéb szolgáltatások értékét (például: a biztosítási díjat, a bérleti díjat stb.), valamint– az áttételezett fenntartási, segédüzemi és főágazati költségeket.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Étkeztetés

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?
Részlet a válaszából: […] ...kialakítása;– ételkészítés, -elosztás, -tárolás, mosogatás;– ÁNTSZ-előírások betartása, a konyhaüzem általános rendjének biztosítása.A költségvetési szerveknek Élelmezési szabályzattal is kell rendelkezniük akkor, ha a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – többek között – ha a juttató munkáltató a munkavállalónak a következő juttatásokat nyújtja. A munkavállaló választása szerint– munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Start munkaprogram keretében megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelek 187. számában a 3552. kérdésre adott válasszal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni:
Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység támogatása -, amelynek során a megtermelt javakkal elsődlegesen az önkormányzati fenntartású intézmények ellátása kerül biztosításra.A mezőgazdasági projekt megvalósítása során esetlegesen keletkező termékfelesleg önkormányzati értékesítése nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Start közmunkaprogramban termelt mezőgazdasági termékek értékesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk a Start közmunkaprogramban a mezőgazdaságra, állattartásra alapozott. A program keretében előállított termékeket a mennyiségük miatt nemcsak a saját konyhán kívánjuk felhasználni, hanem értékesíteni is szeretnénk. Az önkormányzat a többletbevételt a mezőgazdasági programba kívánja visszaforgatni. Értékesíthető-e az ebből a programból előállított termék? Hogyan tud értékesíteni az önkormányzat? A saját előállítású termékek saját konyhán történő felhasználása tekintetében, mivel a program 100%-ban támogatott, az önköltségszámításnál mely közvetlen költségekkel kell számolnunk?

Részlet a válaszából: […] ...tevékenység támogatása, amely során a megtermelt javakkal elsődlegesen az önkormányzati fenntartású intézmények ellátása kerül biztosításra, de a projekt megvalósítása során esetlegesen keletkező felesleg értékesítése nem jár a közfoglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Étkeztetési támogatás könyvelése

Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...függő normatív kedvezmények főkönyviszámlán nem kell könyvelni.Az 58. Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások,társadalombiztosítási pénzbeli ellátások főkönyvi számlán a szociálisigazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Az intézeti alkalmazottak természetben biztosított adómentes étkezési támogatását a térítési díjból levonjuk. A támogatás áfát is tartalmaz. A támogatásban lévő áfát befizetendő áfaként figyelembe kell-e venni? Hogyan kell a könyvekben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontjában szereplő adómentes munkahelyi étkeztetés biztosításáról, illetve az ahhoz való hozzájárulásról van szó az alkalmazottak természetben biztosított adómentes étkeztetésére vonatkozó kérdésben, akkor ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.