4 talált cikk a vagyonértékelés , bontás kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk elvégeztette 2022. évben a víziközmű-vagyon felértékeltetését, mely a számvitelben nyilvántartott értékhez képest jelentős összegű eltérést mutatott ki. Az értékelés során megállapított vagyonérték nyilvántartásba vétele és az eddig szerepeltetett értékek törlése során felmerültek olyan kérdések, melyeket ez idáig nem sikerült tisztáznunk.
– Szükséges-e az elkészült vagyonértékelést független könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni, tehát alkalmazni kell-e az Szt. következő előírását? Az 59/A. § (15) bekezdése szerint a valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. (A vagyonértékelést könyvvizsgáló, vagyonértékelő cég végezte.)
– Az értékelést nem helyrajzi számos bontásban végezte el a vagyonértékelő. A szolgáltatónak ez megfelel, de a tulajdonos részére az Szt. előírja a helyrajzi számos nyilvántartást, tekintve, hogy ezek az eszközök építménynek minősülnek.

Kérdés: A víziközművek az üzemeltetésre átadott eszközök között szerepelnek a nyilvántartásainkban. Elkészült az eszközök vagyonértékelése, és most korrigálnunk kellene az értékeket. Problémát jelent, hogy a vagyonértékelés más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az az analitikus nyilvántartásban szerepel, ezért a korrekciókat nem tudjuk a meglévő főkönyveken elvégezni. Helyesen járunk-e el, ha a főkönyvbe az alábbi könyvelés került?
Első lépésben az átértékelés előtti bruttó és elszámolt értékcsökkenés összegek kivezetése a 4126-os főkönyvi számlával szemben:
T4126 – K1218
T1298 – K 4126
Utána a vagyonértékként feltüntetett összegek (bruttó érték) felvitele a 12 számlaosztályba szintén a 4126-os főkönyvvel szemben:
T1218 – K4126
A feltüntetett vagyonértékre (mint bruttó érték) mi módon és mennyi értékcsökkenést számoljunk el a korábbi időszakokra? Erre vonatkozóan a vagyonértékelés nem tartalmaz információt.

Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?

Kérdés:

Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)