Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...a béren kívüli juttatások között kellett elszámolni, de tartalmában ezt nem a munkavégzésért és a jó munkáért adják, hanem a munka díjazásán felüli és munkavégzés minőségétől független juttatás, és minden munkavállaló egységesen kapja.(Kéziratzárás: 2021. 01...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló jogviszonyát – a rendkívüli megszüntetés kivételével – nem szüntetheti meg a kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt.A nyugdíjazás okán történő munkavállalói egyoldalú megszüntetés (felmondás, lemondás) sincs kivételként megjelölve, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Járvány ideje alatti leállás

Kérdés: Amennyiben a munkáltató nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak a járványhelyzet miatt, kell-e fizetnie állásidőt?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggés a járvány és a között, hogy a munkáltató nem tudja munkafeladattal ellátni a munkavállalót. Ez esetben tehát nem jár díjazás a munkavállalónak.Természetesen a felek közös megegyezéssel bármilyen más megoldást is találhatnak a helyzet megoldására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn. Ez megítélésünk szerint az eset összes körülménye alapján, egyedileg ítélhető csak meg. A másik kérdés, hogy vajon jár-e díjazás a munkavállaló részére. Ugyanis az állásidőre járó díjazás (mely alapbérből és – bérpótlékra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.