9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkavállalók képzésének adózása II.
Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
2. cikk / 9 Munkáltató által juttatott öltöny
Kérdés: A társaság öltönyt vásárol egyes dolgozóinak. 2014-ben milyen adóterhekkel kell számolnunk?
3. cikk / 9 Felmentési idő alatt bekövetkező jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Munkatársnőnk a nők 40 éves munkaviszonyának figyelembevételével készül nyugdíjba. A munkába állás időpontja 1972. 09. 26. Vállalatnál dolgozott 2 évet, majd 5 évig GYES-en volt. A községi tanácshoz áthelyezéssel került 1979. szeptember 1-jén. Munkaviszonya azóta is folyamatos. Szakközépiskolában végzett, ezért a munkaviszony kiszámításánál 3 hónap szakmai gyakorlatot is beszámítottak a munkaviszonyba, így július 2-án van meg a 40 éves munkaviszonya. Ha július 31-én kéri a felmentését a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő 2 hónap, tehát szeptember 26-án még állományban van, de szeptember hónapban effektíve a munkavégzés alól már fel van mentve. Részére a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése szeptember 26-án esedékes. Kérdésem, hogy felmentési idő alatt a jutalom kifizetése lehetséges-e, vagy mikor kell a felmentését kérnie?
4. cikk / 9 Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan
Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
5. cikk / 9 Nyugdíjasnak juttatott üdülési csekk
Kérdés: 2007. március 18-ától nyugdíjas vagyok. Az intézet, ahol közel 25 évig dolgoztam, megtisztelt azzal, hogy ajándékozott részemre 30 ezer forint értékben üdülési csekket. Kérdésem, hogy nyugdíjasként kell-e adóznom ez után a juttatás után?
6. cikk / 9 Egyetemi hallgató munkaidő- kedvezménye
Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fűtő-karbantartó egyetemen tanul, levelező tagozaton. A konzultáció idejére biztosított napokra jár-e neki illetmény, vagy sem?
7. cikk / 9 Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai
Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.
8. cikk / 9 Tanuló szakmai gyakorlaton kapott jövedelmének adózása
Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).
9. cikk / 9 Egyetemisták szakmai gyakorlatának díjazása
Kérdés: Költségvetési intézmény 2002 nyarán két egyetemistát fogadott szakmai gyakorlaton. A szakmai gyakorlatra tekintettel díjazást fizetett a két hallgatónak. A kifizetett összeg az Szja-tv. 3. § 72. f) pontja alá tartozó juttatásnak tekinthető-e, azaz adóterhet nem viselő járandóságként lehet-e figyelembe venni?
