51 talált cikk a szakképesítés , diploma kifejezésre

Kérdés:

A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.

Kérdés: Milyen mértékű mérlegképes könyvelői pótlékot kaphatnak azok a köztisztviselők, akik könyvelői munkakörben dolgoznak, és az alábbi iskolai végzettséggel rendelkeznek?
- Szakirányú főiskolai diploma és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet II. Képzettségi pótlék 2. § 4. pótlék mértéke: c) pontja szerint 40%.
- Szakirányú középiskolai végzettség és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A fenti kormányrendelet szerint a (4) bekezdés e) pontja szerint 30%.
Van, aki 2001-ben, 2004-ben (OKJ 54-gyel kezdődik) és 2011 után végezte. Meg kell különböztetni, hogy kinek milyen iskolai végzettsége van, és annak alapján adják az illetményalap százalékát? Ha főiskola, akkor 40%, ha középiskola, akkor 30%? Nem egyformán számít mindenkinél a pótlék mértéke? A tanfolyamokat annak idején hirdették felsőfokúnak, majd később emelt szintűnek. Már ez is okot adhat a pótlék mértékének?

Kérdés: 1. Önkormányzatainknál a 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet alapján a közösségi színtér működésének személyi feltétele legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakember foglalkoztatása. A munkakör betöltéséhez szükséges, OKJ 54 345 02 azonosító számon elvégzett (Közművelődési szakember II. szakirány) felső középfokú szakképesítés, amelyhez az érettségi vizsga megléte alapkövetelmény – régi elnevezéssel felsőfokú szakképzésnek számít-e? Ha igen, akkor közalkalmazotti besorolásnál az "E" fizetési osztály a megfelelő?
2. Közösségi Ház esetében – amely nem intézményként működik – a foglalkoztatott közalkalmazott rendelkezik "háztartásökonómiai-életvitel" szakos tanári diplomával, de nem rendelkezik a 475/2020. Korm. rendelet alapján elvárt, a fizetési osztálynak megfelelő közművelődési szakképesítéssel vagy felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, emiatt a közalkalmazott besorolásánál a legmagasabb iskolai végzettséget, a gimnáziumi érettségit vettük figyelembe, "C" fizetési osztályba soroltuk be. Megfelelő-e a besorolási osztály?

Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőnk jogviszonya intézményünkben 2019 januárjában kezdődött. Feladatát kezdetben középfokú végzettséggel látta el, és mivel közalkalmazotti jogviszonnyal addig nem rendelkezett, E/1 kategóriába került besorolásra. Dolgozónk 2020 júliusában megszerezte diplomáját, ezáltal pedagógusi besorolásba került. Az Ép. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján, mivel rendelkezett korábbról más munkáltatótól szerzett, több mint 6 év munkaviszonnyal, Pedagógus I. fokozatba kerülhetne besorolásra. A Kjt. alapján a pedagógusok fizetési fokozatának megállapításakor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni (a törvény felsorolja, mi tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak). Ped. I. kategóriába a legalább 3 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó kerülhet a pedagógus-bértábla alapján. Jelölt dolgozónk közalkalmazotti jogviszonnyal korábban nem, intézményünkben is csupán 1 év 8 hónapja rendelkezik, így ennek alapján nem tudjuk Ped. I. kategória alá besorolni. Kérnénk szíves segítségüket a dolgozó besorolásával kapcsolatban.

Kérdés: Egyetemi oklevél címen kiadott diploma alapján, amely az egyetem egyik karának adott tagozatán, szakán történő egyetemi alapképzésről szól, besorolható-e a közalkalmazott a "H" fizetési osztályba?

Kérdés: Iskola gazdasági szervezetében dolgozó, tervezési és gazdálkodási feladatokat ellátó, érvényesítő gazdasági ügyintézőt, akinek legmagasabb iskolai végzettsége MA bölcsészdiploma, és emellett pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettsége is van, milyen osztályba soroljuk be?

Kérdés: Egy jelenleg közalkalmazott dolgozó érettségi birtokában 2004. január 1-jén kezdte meg munkaviszonyát (nem közszférában). 2013. június 1-jén egy költségvetési szervnél közalkalmazottként kezdett dolgozni érettségi meglétét igénylő recepciós munkakörben, ekkor fizetési besorolásának megállapításakor, a Kjt. 87/A. §-ának előírásait is figyelembe véve, a korábban nem közszférában eltöltött valamennyi munkaviszony is közalkalmazotti jogviszonyként került meghatározásra (mindegyik munkahelyén rendelkezett érettségivel), így 9 évet figyelembe véve D3 besorolási kategóriába soroltuk. A költségvetési szervnél 2014. augusztus 1-jén új munkakörbe került, amely munkakör betöltése felsőfokú képesítést igényelt (a 2011. évben megszerzett képesítése ennek megfelelt), ezért átsorolása vált szükségessé G kategóriába. Az új besorolás megállapításakor a 2004. január 1.-2013. március 31. közötti magánszférában eltöltött időből mennyi vehető figyelembe a felsőfokú végzettséget igénylő munkakör betöltésekor (az új G osztályba sorolásnál) közalkalmazotti jogviszonyként?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal adóügyi előadójának mi a képesítési követelménye? A 29/2012. Korm. rendelet mely feladatköre vonatkozik rá? Ha nem rendelkezik az előírt képesítéssel, kinevezhető köztisztviselőnek? Az adott feladatkörre előírt felsőfokú szakmai végzettség megléte esetén a köztisztviselőt az I. besorolási osztályba kell sorolni, ha a munkáltató úgy gondolja, hogy az adott munkakör középfokú végzettséggel is ellátható?

Kérdés: A diplomám mellé a mérlegképes könyvelői végzettség megszerzése 2014. szeptemberben történt meg. A munkáltatóm kérésének megfelelően szeretnék mérlegképes könyvelőnek regisztrálni, azonban a gyakorlati idővel kapcsolatosan várom válaszukat. 2003. január 1-jétől az önkormányzatnál, majd 2014. július 1-jétől a hivatalnál a szakmai gyakorlatnak megfelelő munkát végzem. Az Szt. 177. §-ának (9) bekezdése szerint "A 151. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt, a képesítés megszerzését követő 3 éves szakmai gyakorlat teljesítésébe
- 2002-ben és 2003-ban maximum 2 éves,
- 2004-ben maximum 1 éves,
a képesítés megszerzését megelőző számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlat is figyelembe vehető." Beszámítható-e ennek értelmében a végzettség megszerzését követően szükséges gyakorlati időmbe a 2003-2004-es szakmai gyakorlatom?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális intézményénél dolgozó kolléganő besorolásával kapcsolatosan szeretném az állásfoglalásukat kérni. Közalkalmazotti kinevezésére 1996. április 2-án került sor. Jogviszonyai:
ÁFÉSZ 1988. 06. 20.-1989. 09. 30. (1 év 03 hó 10 nap)
Kórház 1989. 10. 01.-1990. 07. 02. (0 év 09 hó 01 nap)
Halgazdaság 1990. 07. 03.-1992. 07. 04. (2 év 00 hó 02 nap)
Kft. 1992. 07. 06.-1995. 12. 11. (3 év 05 hó 05 nap)
GYES 1995. 12. 11.-1996. 04. 01. (0 év 04 hó 21 nap)
Családsegítő Központ 1996. 04. 02-től jelenleg is.
Közalkalmazotti kinevezésekor 1996. április 02-án szociális informátor munkakörbe került. Ezen munkakör betöltéséhez elegendő volt a középfokú végzettség. Az 1996. évi kinevezéskor a bemutatott iratok alapján 7 év 5 hónap és 18 nap volt, B2 közalkalmazotti osztály 3. fizetési fokozat.
A közel 20 éves szociális munkaterületen eltöltött idő alatt közalkalmazottunk megszerezte a szociális munkás felsőfokú végzettséget 2007. június 10-én. A diploma kézhezvétele után 2007. július 1-jétől átsorolták az "F" fizetési osztályba. 2013. május 16-án sikeres szociális szakvizsgát tett gyermekjóléti alapellátásból. Jelenleg "F" fizetési osztály 09 fizetési fokozatába van besorolva. A humánügyi elő­adó "Átsorolás" dokumentuma alapján: "2014. de­cember 31-ig, 22 év 9 hó és 10 nap vehető figyelembe a közalkalmazotti besoroláshoz, mely alapján besorolási fokozata 2013. január 01. napjától »8«-as.
Fentiekre tekintettel a Kjt. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel következő soros előrelépésének időpontja 2016. 01. 01." Közalkalmazottunk ezzel nem ért egyet, mivel a besoroláshoz nem került teljes mértékben beszámításra az 1992. július 1-jét követő munkaviszony, annak ellenére, hogy az akkori munkaköréhez rendelkezett a szakképesítéssel, valamint a szociális szakvizsga megszerzését követően nem sorolták át "F"-ből "G"-be. Kérdésem, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt-e el a humánügyi ügyintéző "G" fizetési osztályba történő átsorolását/nem átsorolását illetően, valamint a besoroláshoz alapul vehető időszakokat illetően?