10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Óvodai dolgozók foglalkozás- egészségügyi vizsgálata
Kérdés: Az óvodapedagódusoknak, illetve a segítőknek milyen kötelező munkaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni? Milyen pluszvizsgálatokra kell menni a konyhán dolgozóknak? Ezeket a vizsgálatokat köteles a munkavállaló kifizetni? Vagy mivel munkaalkalmassági vizsgálatok, ezeket a munkáltató köteles fizetni?
2. cikk / 10 Tankerületi szakmai és egyéb rendezvényekkel kapcsolatos vendéglátás adóvonzata
Kérdés: Tankerületünk alaptevékenysége: oktatás igazgatása a fenntartásába és működtetésébe tartozó iskolák vonatkozásában. Kérjük állásfoglalásukat azzal kapcsolatban, hogy az alább felsorolt eseményekből, rendezvényekből mi minősül az Szja-tv. 70. §-a szerinti reprezentációs kiadásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak, kifizetői adó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget vonva maga után:
a) igazgatói értekezlet, melyen a tankerület és az iskolák igazgatói megbeszélik a működtetéssel és fenntartással kapcsolatos aktuális kérdéseket, ezzel kapcsolatban jellemzően előforduló költségek étkezéshez kapcsolódnak (pl.: pogácsa, ásványvíz, kávé),
b) iskolatitkári értekezlet, fentiekhez hasonló, az iskolatitkárokkal történő megbeszélés, melyen szintén étkezéshez kapcsolódó költségek merülnek fel,
c) iskolák által tartott pedagógusnapi ebéd, tanév-záró ebéd,
d) iskolák által tartott programokhoz tartozó ellátás (étel, ital), amelyek nem tanulmányi vagy sportversenyhez kapcsolódnak, pl.: iskola által szervezett családi napon ellátás, gyereknapon a tanulók részére édesség, farsang alkalmából a tanulók részére farsangi fánk,
e) művészeti iskolák által tartott zenei rendezvényen történő étel-ital ellátás.
a) igazgatói értekezlet, melyen a tankerület és az iskolák igazgatói megbeszélik a működtetéssel és fenntartással kapcsolatos aktuális kérdéseket, ezzel kapcsolatban jellemzően előforduló költségek étkezéshez kapcsolódnak (pl.: pogácsa, ásványvíz, kávé),
b) iskolatitkári értekezlet, fentiekhez hasonló, az iskolatitkárokkal történő megbeszélés, melyen szintén étkezéshez kapcsolódó költségek merülnek fel,
c) iskolák által tartott pedagógusnapi ebéd, tanév-záró ebéd,
d) iskolák által tartott programokhoz tartozó ellátás (étel, ital), amelyek nem tanulmányi vagy sportversenyhez kapcsolódnak, pl.: iskola által szervezett családi napon ellátás, gyereknapon a tanulók részére édesség, farsang alkalmából a tanulók részére farsangi fánk,
e) művészeti iskolák által tartott zenei rendezvényen történő étel-ital ellátás.
3. cikk / 10 Pedagógusok étkeztetése
Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
4. cikk / 10 Magasabb vezető közalkalmazott szabadsága az oktatási ágazatban
Kérdés: Mennyi szabadság jár a magasabb vezető közalkalmazottnak (óvodavezető)?
5. cikk / 10 Óraadó tanár foglalkoztatási formái
Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
6. cikk / 10 Kjt. hatálya alá tartozó szervnél főszabályként nem létesíthető munkaviszony, jubileumi jutalomra jogosító idők
Kérdés: Ha egy dolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményben, de az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik, jogviszonya beszámít-e közalkalmazotti jogviszonyként a jubileumi jutalomhoz?
7. cikk / 10 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
8. cikk / 10 Köztisztviselő besorolása szociális igazgatási feladatkörbe
Kérdés: Besorolható-e az a köztisztviselő ügyintéző I-es besorolási osztályba – szociális igazgatási feladatok – munkakörbe, illetve lehet-e foglalkoztatni azt, akinek iskolai végzettsége felsőfokú népművelő-könyvtár szak? A 9/1995. Korm. rend. a szociális igazgatási feladatok besorolásához főiskolai szintű végzettséget és szociális ügyintéző szakképesítést ír elő. A fent említett esetben a főiskolai végzettsége megvan a dolgozónak, de szociális ügyintézői vagy OKJ szerinti szociális és gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző képesítése nincs.
9. cikk / 10 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.
10. cikk / 10 Oktatási tevékenység tárgyi adómentessége
Kérdés: Úgy hallottam, hogy az idén szűkül a tárgyi áfamentes oktatási tevékenységek köre. Igaz ez? Mi dönti el, hogy tárgyi mentes-e az oktatási tevékenység, és mikortól kell az új szabályokat alkalmazni?