Óvodai dolgozók foglalkozás- egészségügyi vizsgálata

Kérdés: Az óvodapedagódusoknak, illetve a segítőknek milyen kötelező munkaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni? Milyen pluszvizsgálatokra kell menni a konyhán dolgozóknak? Ezeket a vizsgálatokat köteles a munkavállaló kifizetni? Vagy mivel munkaalkalmassági vizsgálatok, ezeket a munkáltató köteles fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. felhatalmazása alapján a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályai irányadók a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra, amely az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Tankerületi szakmai és egyéb rendezvényekkel kapcsolatos vendéglátás adóvonzata

Kérdés: Tankerületünk alaptevékenysége: oktatás igazgatása a fenntartásába és működtetésébe tartozó iskolák vonatkozásában. Kérjük állásfoglalásukat azzal kapcsolatban, hogy az alább felsorolt eseményekből, rendezvényekből mi minősül az Szja-tv. 70. §-a szerinti reprezentációs kiadásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak, kifizetői adó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget vonva maga után:
a) igazgatói értekezlet, melyen a tankerület és az iskolák igazgatói megbeszélik a működtetéssel és fenntartással kapcsolatos aktuális kérdéseket, ezzel kapcsolatban jellemzően előforduló költségek étkezéshez kapcsolódnak (pl.: pogácsa, ásványvíz, kávé),
b) iskolatitkári értekezlet, fentiekhez hasonló, az iskolatitkárokkal történő megbeszélés, melyen szintén étkezéshez kapcsolódó költségek merülnek fel,
c) iskolák által tartott pedagógusnapi ebéd, tanév-záró ebéd,
d) iskolák által tartott programokhoz tartozó ellátás (étel, ital), amelyek nem tanulmányi vagy sportversenyhez kapcsolódnak, pl.: iskola által szervezett családi napon ellátás, gyereknapon a tanulók részére édesség, farsang alkalmából a tanulók részére farsangi fánk,
e) művészeti iskolák által tartott zenei rendezvényen történő étel-ital ellátás.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott juttatásként adózik (a juttatás értékének 1,18-szorosa után a kifizető 15% személyi jövedelemadót és 19,5% egészségügyi hozzájárulást fizet) mind a reprezentációból származó jövedelem, mind – a törvényben meghatározott feltételekkel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Pedagógusok étkeztetése

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatás értékének 1,19-szerese (adóalap) után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.A témával kapcsolatosan érdemes kitérni azokra az esetekre is, amikor a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Magasabb vezető közalkalmazott szabadsága az oktatási ágazatban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a magasabb vezető közalkalmazottnak (óvodavezető)?
Részlet a válaszából: […] ...a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbáaz alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyiágazatban az oktató-, nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi huszonötmunkanap pótszabadság illeti meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető, azonban a társadalombiztosítási jogszabályokbanmeghatározott levonásokat (járulékfizetési kötelezettség, illetve egészségügyihozzájárulás a biztosítási kötelezettség elbírálása alapján) teljesíteni kell.Tehát amíg az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kjt. hatálya alá tartozó szervnél főszabályként nem létesíthető munkaviszony, jubileumi jutalomra jogosító idők

Kérdés: Ha egy dolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményben, de az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik, jogviszonya beszámít-e közalkalmazotti jogviszonyként a jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] ...bírák és ügyészek jogviszonyát szabályozótörvények)". Bizonyos kivételeket tesz például a szociális törvény, léteznekkivételek az egészségügyi intézmények vezetőire nézve, de ilyen például aközoktatásban az is, amikor a közoktatási törvény alapján óraadóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfelelően alkalmazni,vizsgáljuk meg tehát ezért, hogyan szabályozza az Mt. a fizetés nélküliszabadság kérdését.Szociális és egészségügyi indokok alapján, meghatározottesetekben a munkáltató köteles a munkavállaló kérelmére munkaidő-kedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Köztisztviselő besorolása szociális igazgatási feladatkörbe

Kérdés: Besorolható-e az a köztisztviselő ügyintéző I-es besorolási osztályba – szociális igazgatási feladatok – munkakörbe, illetve lehet-e foglalkoztatni azt, akinek iskolai végzettsége felsőfokú népművelő-könyvtár szak? A 9/1995. Korm. rend. a szociális igazgatási feladatok besorolásához főiskolai szintű végzettséget és szociális ügyintéző szakképesítést ír elő. A fent említett esetben a főiskolai végzettsége megvan a dolgozónak, de szociális ügyintézői vagy OKJ szerinti szociális és gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző képesítése nincs.
Részlet a válaszából: […] ...közgazdasági felsőoktatásban szerzettszakképzettség;– egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, hittudományi,szociális munkás vagy egészségügyi felsőoktatásban szerzett szakképzettség;– főiskolai szintű gyógypedagógus, szociálpedagógus, szociálisszervező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.
Részlet a válaszából: […] ...legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni, a munkavállaló pedig köteles e vizsgálaton részt venni. Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ellátó orvos indokoltnak látja, a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Oktatási tevékenység tárgyi adómentessége

Kérdés: Úgy hallottam, hogy az idén szűkül a tárgyi áfamentes oktatási tevékenységek köre. Igaz ez? Mi dönti el, hogy tárgyi mentes-e az oktatási tevékenység, és mikortól kell az új szabályokat alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...közé: minden iskolarendszeren belül történő oktatás (köz- és felsőoktatás, ebbe beletartozik az óvodai nevelés is (a bölcsődék egészségügyi intézményként adómentesek); az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképesítést adó képzés;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.