Költségvetési szervek áfaarányosítása és szakképzésihozzájárulás- kötelezettsége

Kérdés: 1. Önkormányzatnál a könyveléskor a költségeket el tudjuk különíteni. A bevételek között van rendes bevétel és állami (normatíva). Áfaarányosítást kell alkalmazni? 2. Önkormányzat saját bontott anyagot értékesít. Áfásan kell értelmeznünk? 3. Önkormányzatnál kell szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A jogszabály nem mondja ki kivételként, hogy nem kell. (A kérdező általános alanyi áfakörbe van bejelentkezve, és negyedéves áfabevalló.)
Részlet a válaszából: […] ...létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint– az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nemköltségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladatellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapjaután,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjban részesülő) személy, aki egyidejűlegmunkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban) áll, balesetiellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.Saját jogú nyugdíjas alkalmazása esetén a foglalkoztatóáltal fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjas foglalkoztatott szja-előlegalapja aminimálbér 30 százalékát nem éri el, akkor a társasháznak 11 százalékegészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ebben az esetben a foglalkoztatót ésa magánszemélyt sem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Cégtelefon számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó számlán kell kimutatni. A magáncélútelefonhasználat után jelentkező társadalombiztosítási járulékot, egészségügyihozzájárulást, munkaadói járulékot az általános szabályok szerint kell az 53.Munkáltatót terhelő járulékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Vizitdíj alóli mentesség adókötelezettsége

Kérdés: A 2006. évi CXV. tv. 7. § (7) bekezdése alapján saját dolgozóinknak (közalkalmazottak) szabályzatunk szerint vizitdíj és kórházi napidíj fizetése alól mentességet adunk. Kérdésünk az, hogy mint természetbeni juttatás, élvez-e szja-mentességet? Ha adózni kell e juttatás után, akkor mennyi az adó mértéke, és az adóval növelt alap után kell-e megfizetni a 29 százalék tb-járulékot, és az alap után a 3 százalékos munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha az egészségügyi intézmény a kérdésbenis szereplő törvényi felhatalmazás alapján az alkalmazottait mentesíti avizitdíj-fizetési kötelezettség alól, a munkavállalók jövedelemhez jutnak. Ejövedelmet az Szja-tv. az 1. számú mellékletében nem mentesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az 54 százalék személyi jövedelemadón kívül (atermészetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke után) a 11 százalékegészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. SzámlaszámokAPEH Személyi jövedelemadó beszedési számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...jogállásánakmeghatározását érdemben nem érintik, mivel őt 2004. február 1-jétől márbelföldinek kellett tekinteni.Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesenmeghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...törvény mellékletében meghatározott összegű közteherjeggyel teljesítheti a társadalombiztosításijárulék-, nyugdíjjárulék-, egészségügyihozzájárulás-, munkavállalói- és munkaadóijárulék-befizetési, illetve levonási, továbbá a kifizetőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése

Kérdés: Hogyan számolható el az önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése? Ha költségtérítést fizetünk neki, kell-e belőle szja-t vonni? Terheli-e tb-fizetési kötelezettség? Milyen bizonylattal köteles elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatónak fizetnie. Abban az esetben azonban, ha a juttatás adóköteles, és annak jövedelemtartalma is van, a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.Az első kérdéssel a Költségvetési Levelek 5. számának 148. kérdésében már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.