Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi támogatás (a munkavállaló képzési költségének a munkáltató általi átvállalása) – a munkakör betöltésének feltételét képező, iskolarendszeren kívüli képzés kivételével, ami adómentes – bérjövedelemként adózik 2019-től.Korábban a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Továbbképzéshez, konferenciához kapcsolódó költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: A továbbképzések, illetve konferen-ciák részvételi díjait kiküldetésként számoljuk el, vagy a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások között (oktatás)? Minden esetben a munkáltató szakmai érdekeit szolgálja. Van-e különbség abban, ha a munkavállaló részére kötelező továbbképzésről van szó, de a munkáltató átvállalja a díjakat?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott juttatásként adóköteles a munkáltatónál. Az étkezés értékének 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást fizet a munkáltató. Ezt a vendéglátást a K1107. Béren kívüli juttatások rovaton kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó köztehermérték szerint kell megfizetnie a kifizetőnek a személyi jövedelemadót (16%) és az egészségügyi hozzájárulást (27%) a juttatás értékének 1,19-szerese után. Az iskolarendszerű képzés költségére azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.Az egyes meghatározott juttatás értékének 119%-a után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak.A kiadást személyi juttatásként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.