Villamosenergia-hálózat csatlakozási díja

Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi években a településen új utcát alakított ki, ahol telkeket értékesített. Az új utcában az áramszolgáltatóval kötött hálózati csatlakozási szerződés alapján közcélú villamos hálózat került kiépítésre, amelyet az áramszolgáltató leszámlázott (2016-ban). Ez vagyoni értékű jogként lett nyilvántartásba véve. A szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a beruházást követően rendszerfelhasználók jelentkeznek a beruházás során keletkezett fogyasztási helyre 5 éven belül, és villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötnek, akkor az áramszolgáltató a díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést az önkormányzatnak megfizeti. Mivel az új telektulajdonosok közül volt, aki rácsatlakozott a hálózatra 2018-ban, ezért az áramszolgáltató részéről visszafizetés történt, melyről áfás jóváíró számlát állított ki részünkre. A vagyoni értékű jogokhoz lett lekönyvelve a csatlakozási beruházás. Helyes ez? Illetve a visszatérítést hova, milyen rovatra kellene könyvelni (esetleg B411 egyéb bevételek, kiadások visszatérítései rovatra)? A számla áfarészét hova könyveljük (B406)?
Részlet a válaszából: […] A villamosenergia-hálózat csatlakozási díja az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közé tartozik.A vagyoni értékű jogok a befektetett eszközök csoportjába tartoznak, ezért figyelembe kell venni az Szt. azon előírását is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...a késedelmi kamat beérkezésekor az adott befolyt összeget kell követelésként előírni, ebből az következik, hogy ezt fogják egyéb bevételként is lekönyvelni, de ami a mérlegkészítés időpontjáig nem folyt be, azt nem fogják követelésként kimutatni, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...összeget a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kell elszámolniuk. Ez nem tekinthető egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Követeléselengedés

Kérdés: 2014. évben elengedtünk több kis összegű követelést. 2015. év januárjában az egyiket befizették. Mi a teendő a befolyt összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...javasolt megoldás, hogy az adott személlyel szembeni követelést ismételten előírják, és a beérkezett összeget ennek megfelelően egyéb bevételként könyvelik le.Mindkét esetben egy feljegyzés és jóváhagyás szükséges a végrehajtás és könyvelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Apákat megillető munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Hogyan történik az apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolásának kontírozása költségvetési szerv esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a kormányrendeletben meghatározott módon történik. Aközponti költségvetés terhéből megtérített összeget a költségvetési szervnek azegyéb bevételek között kell elszámolnia.A költségvetési szerv által a munkavállalónak kifizetettnettó összeget a 3923....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.