Behajtási díj elszámolása

Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...árhoz képest jövedelmet keletkeztetne az érintett magánszemélyeknek. Mivel a kórházi kezeltek és a kórház között nincs jogviszony, az egyéb jövedelem szabályai szerint adóztatandó, ami azt jelenti, hogy személyi jövedelemadót és a kifizetőnek szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Térítésmentesen kapott építési telek utáni adókötelezettség

Kérdés: Felmerül-e személyijövedelemadó- és illeték-fizetési kötelezettség abban az esetben, amikor egy önkormányzat azon magánszemélyek részére, akik CSOK-ot vesznek igénybe, térítés-mentesen adna építési telket?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A felek közötti jogviszony hiányában a telek szokásos piaci értéke egyéb jövedelemként válik adókötelessé, amely után személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...alól. Ha a kft. ad az önkormányzati dolgozóknak csekély értékű ajándékot meghaladó összegű juttatást, akkor jogviszony hiányában egyéb jövedelemnek minősül, ami után 15% szja-t és 19,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni, de nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...egyik kategóriába sem sorolható be a játék, akkor a nyeremény személyi jövedelemadó szempontból az összevont adóalap részét képező egyéb jövedelemnek minősül, mely után a magánszemély 15% személyi jövedelemadót fizet, a kifizető pedig 22%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Értékpapírok vásárlása és eladása

Kérdés: 2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a meghaladó rész a magánszemély tagijogviszonyából származó jövedelmeként lesz adóköteles. Jogviszony hiányában akülönbözet egyéb jövedelemnek számít.A kft.-üzletrész átruházásából származó jövedelemmeghatározásánál az előzőek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.