7 talált cikk a fizetési fokozat , elévülés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Amennyiben a közalkalmazott fizetési fokozata tévesen került megállapításra, és az a tévedés feltárását követően javításra került, hogyan kell eljárni a szabadság járandóság tekintetében?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális intézményénél dolgozó kolléganő besorolásával kapcsolatosan szeretném az állásfoglalásukat kérni. Közalkalmazotti kinevezésére 1996. április 2-án került sor. Jogviszonyai:
ÁFÉSZ 1988. 06. 20.-1989. 09. 30. (1 év 03 hó 10 nap)
Kórház 1989. 10. 01.-1990. 07. 02. (0 év 09 hó 01 nap)
Halgazdaság 1990. 07. 03.-1992. 07. 04. (2 év 00 hó 02 nap)
Kft. 1992. 07. 06.-1995. 12. 11. (3 év 05 hó 05 nap)
GYES 1995. 12. 11.-1996. 04. 01. (0 év 04 hó 21 nap)
Családsegítő Központ 1996. 04. 02-től jelenleg is.
Közalkalmazotti kinevezésekor 1996. április 02-án szociális informátor munkakörbe került. Ezen munkakör betöltéséhez elegendő volt a középfokú végzettség. Az 1996. évi kinevezéskor a bemutatott iratok alapján 7 év 5 hónap és 18 nap volt, B2 közalkalmazotti osztály 3. fizetési fokozat.
A közel 20 éves szociális munkaterületen eltöltött idő alatt közalkalmazottunk megszerezte a szociális munkás felsőfokú végzettséget 2007. június 10-én. A diploma kézhezvétele után 2007. július 1-jétől átsorolták az "F" fizetési osztályba. 2013. május 16-án sikeres szociális szakvizsgát tett gyermekjóléti alapellátásból. Jelenleg "F" fizetési osztály 09 fizetési fokozatába van besorolva. A humánügyi elő­adó "Átsorolás" dokumentuma alapján: "2014. de­cember 31-ig, 22 év 9 hó és 10 nap vehető figyelembe a közalkalmazotti besoroláshoz, mely alapján besorolási fokozata 2013. január 01. napjától »8«-as.
Fentiekre tekintettel a Kjt. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel következő soros előrelépésének időpontja 2016. 01. 01." Közalkalmazottunk ezzel nem ért egyet, mivel a besoroláshoz nem került teljes mértékben beszámításra az 1992. július 1-jét követő munkaviszony, annak ellenére, hogy az akkori munkaköréhez rendelkezett a szakképesítéssel, valamint a szociális szakvizsga megszerzését követően nem sorolták át "F"-ből "G"-be. Kérdésem, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt-e el a humánügyi ügyintéző "G" fizetési osztályba történő átsorolását/nem átsorolását illetően, valamint a besoroláshoz alapul vehető időszakokat illetően?

Kérdés: Óvodapedagógus közalkalmazott nem részesült várakozásiidő-csökkentésben a kötelező 120 órás továbbképzés teljesítése után. Most szeretnénk a besorolását korrigálni, de nem tudjuk, hogy mikortól kell a kötelező csökkentést alkalmazni.
Konkrét példa: A kötelező továbbképzést a közalkalmazott 1999-ben teljesítette. Soros lépése 1999. január 1-jén volt. A csökkentést 1999-től kell számolni, és a következő lépése 2002 helyett 2001-ben lesz, vagy meg kell várni a következő kötelező lépést (2002), és onnan kell számítani a 2 évet (2004)?

Kérdés: Egy köztisztviselő 1991. február 1-jétől jelenleg is a polgármesteri hivatal köztisztviselője. A köztisztviselő jelenleg az I. besorolási osztály 14. fizetési fokozatába van besorolva, vezető főtanácsosként. A jelenlegi besorolásához beszámított és figyelembe vett munkaviszonyok az alábbiak:
1. tartósítóipari kombinát: 1987. 09. 14.-1990. 04. 25. között munkaviszony, ezen időszak alatt (1989. 02. 28. és 1989. 07. 04.) sorkatonai szolgálatot töltött;
2. megyei munkaügyi szolgáltató iroda: 1990. 06. 06.-1990. 07. 18. között munkanélküli-segély;
3. polgármesteri hivatal: 1991. 02. 01-jétől jelenleg is köztisztviselői jogviszony.
Köztisztviselőnk személyi anyagának felülvizsgálata során kiderült, hogy a katonakönyvének tanúsága szerint 1981. 08. 27. és 1982. 08. 08. között sorkatonai szolgálatát töltötte, amely időtartamot jelenlegi és korábbi köztisztviselői besorolásai során sem vette figyelembe munkáltatója. A kérdés tehát az, hogy az iménti sorkatonai szolgálat idejét is be kell/kellett volna számítani a besorolásnál figyelembe vehető időtartamok közé? Ha igen, akkor a köztisztviselő milyen igénnyel léphet fel munkáltatójánál, esetleges elmaradt illetményének megtérítését milyen időtartamra követelheti tőle?

Kérdés: 2013. január 1-jétől az önkormányzattól átkerültem a járási gyámhivatal állományába. Az önkormányzatnál jogi végzettségem ellenére I. besorolási osztály, gyakornok elnevezésű besorolási fokozat, 1. számú fizetési fokozatba soroltak, az I. besorolási osztály fogalmazó elnevezésű besorolási fokozat, 2. számú fizetési fokozat helyett. Az önkormányzatnál megilletett az illetménykiegészítés, az alapilletmény 20%-a. A kormányhivatal a helytelen besorolás miatt újra besorolt, de már csak 10%-os illetménykiegészítéssel. A fentiek miatt hátrány ért az előző munkáltatómnál, mert kevesebb illetményt állapított meg, mint járt volna, de hátrány ért az új munkáltatómnál is, mert illetményem összességében csökkent az előző munkáltatónál lévőhöz képest, annak ellenére, hogy a Kttv. szerint illetményem nem csökkenhetne, hiszen ugyanazt a munkakört látom el.

Kérdés: Amennyiben a helyi önkormányzat által fenntartott – művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, közoktatási és szolgáltató feladatokat ellátó, valamint egyéb – intézményeknél foglalkoztatott köztisztviselő, közalkalmazott besorolási osztálya/fizetési fokozata helytelenül került megállapításra, akkor mi a helyes eljárásmód a korrekcióra? Be kell-e ilyenkor sorolni a helyes besorolási osztályba/fizetési fokozatba, és ez járhat-e a közalkalmazott/köztisztviselő illetményének csökkenésével?