Pénzkezelés szabályai

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
Részlet a válaszából: […] ...az azért felelős személyt ki kell jelölni, és gondoskodni kell azok biztonságos tárolásáról. A banki átutalással vagy csekken kiadott előlegek (Önök a kérdésben ellátmánynak nevezik, de ezt névre szóló előlegként kell kezelni) nyilvántartását, az előleggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Lezárt időszak bírságolása

Kérdés: 2007-ben átfogó adóellenőrzést tartott az adóhivatal. Mindent rendben találtak, július 25-én jogerőre emelkedett a kiadott elsőfokú határozat. Szeptemberben kaptunk egy újabb határozatot, amely a 2006. évi társaságiadó-előleg feltöltésének elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapított meg. A december 20-ai feltöltés helyett valóban csak márciusban fizettünk, de ismereteim szerint a lezárt időszakot ismételten nem lehet ellenőrizni, ezért szerintem jogtalan az "elfelejtett" bírság kiszabása.
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzéssel lezárt időszakot – néhány kivételtőleltekintve – valóban nem lehet ismételten ellenőrzés alá vonni. Amennyiben abevallás utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálat során kiadott határozatjogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb levonandó adóhátralék együttes összege nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a munkáltató a fent jelzett szabályra tekintettel nem tudja egy összegben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Téves számlára teljesített befizetés rendezése

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat javára fizetendő iparűzési adó 2002. december 20-ig teljesítendő előlegkiegészítését tévedésből az állami adóhatóság általános forgalmi adó számlájára fizette be, banki átutalással. Miképpen juthatunk hozzá a tévesen teljesített befizetés összegéhez?
Részlet a válaszából: […] Az Art. szabályozza a megfizetés módját, valamint a befizetések elszámolását, az esetleges túlfizetések kezelését.Az adó megfizetésének módjával kapcsolatos szabályok szerint az adóhatóság által nyilvántartott adókat adónként a megfelelő számlára kell az adózónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.