7 talált cikk a fogalmak , ellenérték kifejezésre

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk közbeszerzési eljárás eredményeképpen 2022. szeptember 1-jén flottakezelési szerződést kötött egy magyar flottakezelő céggel (flottakezelő). A szerződés szerint a flottakezelő flottakezelési szolgáltatást nyújt társaságunk részére oly módon, hogy a flottakezelő a tulajdonában álló – a szerződés tárgyát képező – személygépjárműveket hosszú távú bérleti konstrukció keretében bocsátja társaságunk rendelkezésére. A flottakezelő olyan komplex szolgáltatáscsomagot nyújt részünkre, amelyben a személygépjárművek bérbeadása mellett a flottakezelés ugyan-olyan hangsúlyos elem. A flottakezelés keretében a flottakezelő különösen az alábbiak szerinti költségek érvényesítésére jogosult társaságunkkal szemben a bérleti alapdíjon (finanszírozási díjon) felül: casco biztosítás díja, az adminisztráció díja, gépjárművet terhelő adók, csereautó díja, a 24 órás segélyszolgálat díja, szervizátalány, havi nyolc darab "hozom-viszem" szolgáltatás díja. A flottakezelő a személygépjárművekre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco biztosítást köt, mely biztosítás díja a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezi, a casco biztosítás önrésze pedig a szerződés szerint minden gépjárműre és cseregépjárműre egységesen 12%, de minimum 60.000 forint (üvegkár esetében maximum 10% önrész). A szerződés szerint az önrészt a bérleti díj nem tartalmazza, és az önrész társaságunkat terheli. Az önrész az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába tartozik, vagy az Áfa-tv. 259. § 6. pontja alapján kártérítésként az áfa hatályán kívüli tételként kell megítélni?

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?

Kérdés: Intézetünk képviselőjeként segítségüket kérem annak megítélésében, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz pénz ellenében történő vásárlása árubeszerzésnek minősül-e az általános forgalmi adó rendszerében?

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.

Kérdés: Intézetünk arra az elhatározásra jutott, hogy vásárol egy olyan ingatlant, amelyben szerény körülmények között ugyan, de családias jellegű üdülést tud biztosítani a dolgozói részére. Adódott is egy kedvező lehetőség, mivel az egyik munkatársunk örökölt egy horgásztóhoz közeli nyaralót, amelyet eladna. A gondot csak az okozza, hogy ebben az évben már lebonyolított – családi okok miatt – egy lakáscserét, és tart attól, hogy ha az üdülőt is ebben az évben adja el, akkor az új szabályok szerint ez a második ingatlaneladása már üzletszerű tevékenységnek minősül.

Kérdés: Kötelezettségvállalással kapcsolatban nem eléggé világos számunkra, hogy csak az 50 000 forint felettit kell-e nyilvántartani. Az 50 000 forintos összeghatár egyedi termék vagy szolgáltatás árára vonatkozik, vagy pedig az egy helyen vásárolt több termék együttes árára? Esetleg több helyen, de egy előlegből? A helyiség bérbeadása is nyilvántartási kötelezettség alá esik?

Kérdés: Intézményünkben különféle építési munkákat végeztünk. A tűzfalon homlokzati és bádogosmunkákat végeztettünk 1200 E Ft értékben, a fogyasztásmérőt és néhány helyiségben a vezetékeket nagyobb teljesítményűre cseréltük 120 E Ft értékben. A konyhán, illetve melléképületben átalakítások történtek (a szenesraktárból élelmiszerraktár lett, az élelmiszerraktárból zöldség-előkészítő). Mi dönti el, hogy beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek-e ezek a munkálatok? Lényeges-e a ráfordítás összege?