Adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez járulékosan kapcsolódó ügylet

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...de azt még a gyártás megkezdését megelőzően megfizettetik a megrendelővel, akkor mint a teljesítést megelőzően fizetett, az ellenértékbe beszámító összeg, előlegként ítélendő meg. Amennyiben az a későbbiekben teljesülő termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket – amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik – a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kialakítása során vélelmeztük, hogy a felek a gyártóberendezések, szerszámok tulajdonjogának átruházása kapcsán a szerződésben az ellenérték részletekben történő megfizetését rögzítették.1. Az Áfa-tv. a termékértékesítés alaptényállásának fogalmát a 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Szerződéstől történő elállás kapcsán fizetett összeg

Kérdés: Egy számítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó társaság (a továbbiakban: társaság) egy új típusú monitort szeretett volna gyártani, amely modellhez új alkatrészekre és ezen új alkatrészek gyártásához új szerszámokra volt szüksége. A társaság megrendelte az új modell alkatrészeinek gyártására kiválasztott beszállítóktól (a továbbiakban: beszállítók) az új alkatrészek előállításához szükséges szerszámok tervezését és gyártását. A beszállítók elkezdték a szerszámok gyártását, mely több hónapot is igénybe vehet. A szerszámok többsége elkészült, csak az engedélyeztetési eljárások voltak hátra, amikor a megkezdett projektet a hasonló típusú, már a piacon elérhető monitorok keresletének csökkenése miatt leállították. A társaság erről levélben értesítette a beszállítókat. A szerszámokat nem vették át. Ezután a társaság megállapodást kötött a beszállítókkal a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére (szerszám ára csökkentve a selejtezés során megtérült hulladékértékkel). A megállapodás szerint a társaság ezt az összeget akkor fizeti ki a beszállítóknak, ha dokumentumokkal igazolni tudják, hogy a szerszámok megsemmisítésre kerültek. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által téríteni vállalt összeg a beszállítók általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség alá tartozó értékesítésének tekintendő-e, vagy kívül esik az Áfa-tv. tárgyi hatályán, és mint ilyen, mentes az adó alól?
2. Amennyiben a beszállítóknak áfafizetési kötelezettsége merül fel ezen összeggel kapcsolatban, a társaság a rá áthárított áfa összegét levonásba helyezheti-e?
3. Amennyiben nem merül fel áfafizetési kötelezettség ezen összeg után, a beszállítók a tervezés és gyártás során felmerült kiadásaik áfatartalmát levonásba helyezhetik-e?
Részlet a válaszából: […] ...mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a beszállítók teljesítenek-e ügyletet, amelynek a társaság által fizetett összeg az ellenértékét képezi.Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja értelemében adót kell fizetni az adóalany által – ilyen minőségében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Arányosítási módszertan jövőbeni és visszamenőleges alkalmazhatósága

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...összege;L(H): a levonási hányados, amelynek– számlálójában az adólevonásra jogosító termék-értékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Konyha működtetése – számlázási kérdések

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?
Részlet a válaszából: […] ...fél már teljesítette. Ilyennek minősül különösen a számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték. A végleges kötelezettségvállalás tehát nem a megrendelés alapján történik, hanem a szállító számlája alapján.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Elismert kötelezettség

Kérdés: Költségvetési szervünknél külső ellenőrzés során az alábbi megállapítást, észrevételt tették: "A kötelezettség összesen sora a főkönyvi kivonattal és analitikával megegyezett. A kötelezettség állományának év végi egyeztetése szabályosan megtörtént, ugyanakkor a szállítói kötelezettségről az Szt. 42. §-ának előírása ellenére a szállító partnerek által hitelesített visszaigazolások nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, mivel a dokumentáltan kiküldött egyenlegkérő leveleket döntő részben költségvetési intézmények nem igazolták vissza a mérlegkészítés időpontjáig". Ez azt jelenti, hogy a szállító által visszaküldött hitelesített egyenlegközlők jelentik az elismertséget? Véleményünk szerint a könyvvizsgáló felelőssége, hogy a "Külső megerősítési eljárások eredményei (jelen esetben számlaegyenlegek) releváns és megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtanak-e, vagy szükség van-e további könyvvizsgálati bizonyítékra", valamint a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha a gazdálkodóegységen kívüli független forrásokból szerezték be. Kötelezettségegyenlegek esetén megbízható képet a mérlegfordulónap utáni pénzkifizetések, vagy harmadik féltől érkezett levelezés és egyéb nyilvántartások mutatnak, nem pedig az általunk nem teljeskörűen visszakapott és bemutatott egyenlegközlők.
Részlet a válaszából: […] ...feltétele, hogy– a másik fél által megtörtént a teljesítés,– azt a vállalkozás elfogadta, elismerte, és– pénzben kifejezett az ellenérték.A szállítókkal szembeni kötelezettség esetén a teljesítés abban az esetben lesz elfogadott, elismert kötelezettség, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Önkormányzati társulás likviditási problémája

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.
Részlet a válaszából: […] ...45 napon belül teljesíti, amennyiben az adózó nyilatkozik arról, hogy az adóbevallásban szereplő visszaigényelhető számlák teljes ellenértékét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette, vagy tartozása egészében más módon megszűnt. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Hitelképesség megállapítása

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Részlet a válaszából: […]  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény(továbbiakban: Ötv.) 88. § (2) bekezdése rendelkezik a helyi önkormányzatadósságot kezelő éves kötelezettségvállalásának, azaz hitelképességének felsőhatáráról. A kérdésben feltett fogalmakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Fordított áfa

Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.
Részlet a válaszából: […] ...végző szállító számlája beérkezik T 41231 – K 441, 442, 443 Megtörténik a szállító által benyújtott számlaellenértékének kiegyenlítése (áfa nélkül)közgazdasági osztályozás szerint T 124 - K 3311 (KTK: 220) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Postaköltség bizonylatolása

Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordul, hogy a szállítócégek a számlájukban a postaköltséget nem tüntetik fel (pl. könyv, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén). Elfogadható-e bizonylatnak a postai utánvétes kísérőlevél, amin fel van tüntetve a postai díj, vagy minden esetben kérni kell a postaköltség számlázását? A posta nem ad számlát, hiszen nem ő az értékesítő.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek is. A kérdéses szállítócégek az általuk történő teljesítés ellenértékébe feltételezhetően az Áfa-tv. e rendelkezése alapján beépítik a postaköltséget is, mely ezáltal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.