Önellenőrzési pótlék önellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó önellenőrzéséhez kapcsolódó önellenőrzési pótlékot önellenőrizni, ha a számított pótlék helyett tételes (5000 forintos) pótlékot kellett volna felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...adónál 8. számú) pótlapján kell csak a pótlék összegét korrigálni. Csak 5000 forintot kell beírni. Egyébként a bevallást ismételt önellenőrzésként kell benyújtani, de az adattartam változatlan lesz. Az önellenőrzés önellenőrzése ugyan ismételt önellenőrzés, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...meg, ésc) annak a nyilvántartási rendszernek a bemutatását, amely alkalmas a Tao-tv.-ben meghatározott adatok alátámasztására és ellenőrzésére.A Tao-tv. szerinti feltételek fennállásának igazolása kapcsán a jogszabály további (formai vagy tartalmi) feltételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...számmal kell rendelkeznie, továbbá a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal – mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal – elvégzi az igénybevevő által megadott adatok pontosságának észszerű szintű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Transzferár-kiigazítás helyes áfakezelése

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.
Részlet a válaszából: […] ...nem érinti utóbb az áfa alapját, az elszámolást az áfa hatályán kívül kell kezelni, ahhoz kapcsolódóan sem számlakorrekciót, sem önellenőrzést nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Sportberuházás taokedvezménye

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított – 3. kérdésnél ismertetett típusú – beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)
Részlet a válaszából: […] ...történő bejegyeztetéshez szükséges közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat kiállításának költségét az ellenőrzést végző szervezet részére megfizeti [Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés f) pont].A Tao-tv. fent hivatkozott 22/C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...adott kizárólagos vagy különleges jogok jellege;4. Az ellentételezési mechanizmus leírása és az ellentételezés kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paraméterei. Tehát mindenképpen előzetesen, a megbízási időszak megkezdése előtt, előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Feltöltési kötelezettség önellenőrzése

Kérdés: A 2006. december 20-án benyújtottuk a feltöltési kötelezettségről szóló bevallásunkat. A bevallásban csak a 20-áig ismert kötelezettséget tudtuk szerepeltetni, az azt követően – december 31-éig – jelentkezőt értelemszerűen nem. Helyesbíthető-e a "feltöltési" bevallás? Ha önellenőrizzük, a mulasztási bírságot az adóhatóság az eredeti, vagy a módosított bevallás alapulvételével állapítja meg?
Részlet a válaszából: […] ...május 31-e, atársaságiadó-bevallás beérkezése után lehetett).Másrészt a bevallás, mint minden más bevallás is, szükségesetén önellenőrzéssel helyesbíthető!Amennyiben tehát a fizetendő adó összegét helytelenülállapítottuk meg – nincs jelentősége annak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.