Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] Új közlekedési eszköznek az Európai Unió (Közösség) tagállamai közötti értékesítése esetén – melynek eredményeként az új közlekedési eszköz az egyik tagállamból a másik tagállamba kerül – a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. Az eladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közösségi termékbeszerzés

Kérdés: Költségvetési szerv egy online kereskedelmi platformról rendelt, az árut pedig egy EU-tagállamból szállították, és a számla is az EU-tagállam nyelvén került kiállításra. A számla minden szükséges adatot tartalmaz, az adó is helyesen került feltüntetésre, de idegen nyelven. Befogadhatjuk-e a számlát, illetve van-e valami feltétele a számla befogadásának és elszámolásának?
Részlet a válaszából: […] ...(MNB) hivatalosan közzé-tesz.Az MNB-árfolyam választását az állami adóhatóságnak előzetesen írásban be kell jelenteni.A számviteli elszámoláshoz a költségvetési intézmények az MNB-árfolyamot alkalmazzák. A számviteli elszámolásnál az Szt. 60. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Számla adatainak módosítása

Kérdés: Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Ausztriában 2020. 06. 26. – 2020. 06. 27. közötti időszakban. A bécsi szálloda a dolgozó nevére állította ki a gépi számlát, feltüntetve a számlát kiállító nevét, címét, a nyújtott szolgáltatást és annak értékét, a számla kiállításának dátumát. Jeleztük a szállodának, hogy a magyar jogszabályok szerint szükséges lenne a vevő nevének és adatainak módosítása, mivel csak a minisztérium nevére kiállított számla fogadható el az elszámoláshoz. A szolgáltató a javítást kézzel végezte el. A hatályos Áfa-tv. 168. §-ának (2) bekezdése alapján a számla adattartalma kizárólag egy külön "számlával egy tekintet alá eső okirattal" módosítható, nem lehetséges a gépi úton előállított számla kézzel történő javítása. Így a számla befogadása kérdésessé vált. Megvizsgáltuk, hogy Héa-irányelv 226b. cikke szerint a vevő adatainak feltüntetése az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kiállított egyszerűsített számlán nem kötelező. A számla értéke az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghaladta a 100 eurót, de nem érte el a 400 eurót, így Ausztria rendelkezhet úgy, hogy ezen esetben a 226b. cikk kötelező elemein kívül további adatok (a vevő adatai) feltüntetését nem írja elő. Az Osztrák Köztársaság lehetővé teszi 400 euró mértékéig az egyszerűsítettszámla-kiállítási lehetőséget, így álláspontunk szerint egy ilyen egyszerűsített számla megfelel az osztrák jognak, ezért nem kifogásolható. Az Áfa-tv. 168. §-ának (3) bekezdése alapján pedig a fenti esetben a magyar jog számára is elfogadható okiratnak minősül ezen egyszerűsített számla (Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek és a tagállami előírásoknak való együttes megfelelés). A fentiekre való tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a minisztérium befogadhatja-e az ily módon kiállított (és javított) egyszerűsített számlát, illetve elszámolhatja-e a könyveiben az Szt. előírásainak is eleget téve, mely szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.
Részlet a válaszából: […] A Héa-irányelv 226b. cikke az egyszerűsített számla minimumkövetelményeit határozza meg, vagyis nem tiltja a számlán további adatok szerepeltetését.A Héa-irányelv 220. cikkének (1) bekezdése szerint minden adóalany köteles biztosítani, hogy az alábbi esetekben saját maga vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Számlamódosítás

Kérdés: Egyik partnerünk a városi rendezvényen műsort adott. A számlán nem helyes teljesítési időpontot szerepeltetett, ezért a számlát megkifogásoltuk. Először a nyomtatott számlára tollal ráírta a helyes dátumot, majd miután ismét nem fogadtuk be a számlát, küldött egy újabb nyomtatott számlát, amelyen a helyes dátum és az eredeti számla száma szerepel, de nem tüntették fel rajta, hogy a számlának mely adatát módosítják. A számlát pályázati elszámoláshoz kell benyújtanunk. Befogadhatjuk-e a számlát?
Részlet a válaszából: […] A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalmát az Áfa-tv. 170. §-a határozza meg:a) az okirat kibocsátásának kelte;b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Parkolási díj elszámolása

Kérdés: Intézményünk hivatalos gépkocsival rendelkezik. A gépkocsivezető a napi ügyintézés során több helyen kénytelen megállni, és ahol szabályozva van, ott parkolóautomatából parkolójegyet kell vásárolnia. Ekkor parkolójegyet (nyugtát) kap, amelyen nem szerepel az intézmény neve, címe stb. Elszámolható-e ez, vagy csak utólag számla alapján történhet meg ennek kifizetése? A számla sajnos nem mindig fordul meg 1 hónapon belül, ilyenkor a parkolóautomatát üzemeltetőnél sok esetben elveszítjük a lehetőséget a számla kiállítására vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...kell.Nem egyértelmű, hogy mit értenek az alatt, hogy "nem fordul meg" a számla egy hónapon belül? Ha arról van szó, hogy utólagos elszámolásra előleget vett fel a sofőr, akkor mindenképpen számoltassák el 30 napon belül, az Szja-tv. kamatadó-fizetési szabályai miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Cégnévváltozás hatályosulása

Kérdés: Intézményünkben az őrzés-védelmet ellátó kft. cégnevet változtatott, erről 2013. május 7-ei keltezésű levelében tájékoztatott bennünket.
1. A cégbírósági végzésben szereplő két dátum közül (változás időpontja: 2013. 03. 11.; bejegyzés kelte: 2013. 04. 26.) melyik időponttól használhatja a cég az új nevét?
2. A cégnek helyiségbérleti díjat számláznánk ki. Ha a számlát május 8-ai dátummal állítjuk ki, és a számlázási időszakok 2013. március, április, május hónapok, akkor melyik időszakról, milyen cégnévre állítsuk ki a vevőszámlát?
Részlet a válaszából: […] ...az időponttól kötelezhetők az új névre történő számlázásra.A kérdés alapján nem teljesen egyértelmű, hogy milyen gyakoriságú elszámolásban, számlázásban állapodtak meg, szerződésszerűen jártak-e el, hogy a márciusi, áprilisi számlákat is május...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Földterület-bérbeadás földterület-használati díj ellenében

Kérdés: Önkormányzat földterületet ad bérbe földterület-használati díj ellenében. A bérbe adott földterület használati díjának vonatkozásában az önkormányzatot terheli-e számlakibocsátási kötelezettség, illetve általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezik-e a szolgáltatásnyújtás okán?
Részlet a válaszából: […] ...ilyennekminősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától-, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását)támasztja alá. A bizonylat szerkesztésekor az Szt. alapelveinek maradéktalanbetartásával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Óvodai, iskolai étkeztetés

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
Részlet a válaszából: […] ...körben az ingyenes étkeztetésről elegendőnek látszik aszolgáltatást nyújtó számviteli rendjében kialakított valamilyen, az áfaelszámolását alátámasztó számviteli bizonylatról gondoskodni, és nem kellkiállítani áfatörvény szerinti bizonylatot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.