8 talált cikk a kamatkedvezmény , elszámolás kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Költségvetési intézmény külföldi kiküldetésre tekintettel napidíjat fizet ki dolgozójának az utazás időpontja előtti hónapban. Az utazás megkezdése előtt egy hónappal fizethető-e ki napidíj jogcímen ellátmány, vagy csak előlegként? Ha az utazás megkezdése előtti hónapban kerül sor a napidíj kifizetésére, akkor a napidíj számfejtésénél milyen árfolyammal kell számolni? Az utazás megkezdése előtti hónap (ami a kifizetés hónapja) vagy a kifizetés előtti hó (ami 2 hónappal az utazás megkezdése előtt van) 15-i árfolyammal?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?

Kérdés: Idén kapott ruhapénz elszámolásánál elfogadható-e jövő évi ruhaszámla? (A tervezett utasításban úgy szerepelne, hogy az utasítás hatálybalépésétől 2017. január 31-ig kiállított számla fogadható el.)

Kérdés: Utólagos elszámolásra kiadott előleg esetén, ha az elszámolás 30 napon túl történik, mely időszakra kell megfizeti a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót? Mely napon érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni? Hogyan kell számolni a jövedelmet és a fizetendő adót, ha az adott naptári évben nem kerül visszafizetésre az előleg, csak az azt követő évben?

Kérdés: Önkormányzatunk (önkormányzati) segélyt nyújt, gyermekétkeztetési támogatás címen, az általa fenntartott iskoláknak 6 hónapos elszámolási idővel, magánszemélyek (gyermekek) részére. Fél év után az iskolák elszámolnak az önkormányzattal a felhasznált étkeztetési segélyek összegéről. Vonatkozik-e jelen esetre az Szja-tv. 72. §-a (kamatkedvezményből származó jövedelem), vagy a 72/A. § (5) bekezdése az irányadó?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?