Szabadidőközpontban igénybe vehető szolgáltatások áfája

Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól a kezelőszemélyzet nélküli pénzbedobós automaták bevétele.A bevételek elszámolásával kapcsolatban az alábbi szabályokat kell figyelembe venni.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Cégautóadó muzeális jellegű gépjármű után

Kérdés: Egy magánszemély múzeumot szeretne létrehozni. Több tucat személygépkocsival rendelkezik, melyek ritkaságok, gyűjtői darabok, de OT betűjelű rendszámtáblájuk nincs, nem került sor muzeális jellegű gépjárműként történő vizsgáztatásukra. A járműveknek érvényes magyar rendszáma nincs, többségüknek nem is volt, mert a járműveket külföldről vásárolta meg a tulajdonos, és itthon nem helyezte azokat forgalomba. Vélhetően a többi jármű sem szerepel a hatósági nyilvántartásban. A múzeumban a személygépkocsikat a nagyközönség is megtekintheti majd. Mindezt úgy fogja a magánszemély kialakítani, hogy a járműveket átruházza egy jogi személyre (gazdasági társaságra vagy alapítványra), amely a múzeumot működtetni fogja. Az új tulajdonos számviteli politikája úgy fog rendelkezni, hogy értékcsökkenés nem számolható el az autókra, mivel azok értéke folyamatosan nő. A gépjárművek között vannak olyanok, amelyek képesek lennének önálló helyváltoztatásra, de nem vesznek részt a forgalomban, közlekedési célra nem használják, egész évben a múzeumban lennének elhelyezve. Keletkezik-e cégautóadó-kötelezettség, ha a járművekkel kapcsolatban kizárólag azoknak a kiállítással összefüggésben felmerült karbantartása, javítása során számol el költséget a jogi személy, és a személygépkocsikkal senki nem közlekedik, azokat nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően? Ha fennáll a cég-autóadó-kötelezettség, mi a megítélése annak az esetnek, ha költségelszámolásra az adóévben csak egy hónapban kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...áll, vagy amely után a számvitelről szóló törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja-tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.Fontos, hogy ha egy jármű az Szja-tv. 3. §-ának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Ellenőrzési határidő

Kérdés: Az állami adóhatóság adóellenőrzést végez nálunk. Az eddigi revíziók kilencven napon belül befejeződtek. A revizor a kilencvenedik nap letelte után változatlanul folytatta az ellenőrzést, amikor szóvá tettük, jelezte, hogy a határidő még nem telt el, mert kiemelt adózók vagyunk, akiknél 120 napig vizsgálódhat. Mitől függ, hogy melyik határidőt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősül az adózó, ha az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt nem áll, illetve nem törölt adószámú, és az Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Épületbontási költségek elszámolása

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezetten elrendeli. Az Áhsz. az Szt. előírásainál szűkebb körben engedi meg az egyes felmerült költségek beruházásként történő elszámolását.Az épületbontási költségek elszámolásával kapcsolatban az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése előírja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...negatív adóalap adóévi összege nagyobb, mint a figyelembe vehető rész, akkor a többi elhatárolt veszteségként továbbvihető.A veszteségelszámolásnál egyedileg és globálisan is be kell tartani az 50%-os korlátot.A csoportba lépést megelőzően keletkezett veszteségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Hétvégi hazautazás költségtérítése I.

Kérdés: Költségvetési intézmény dolgozója hétvégi hazautazáskor elszámolható személygépkocsi--költségeinél kinek a tulajdonában kell lennie az autónak ahhoz, hogy a munkáltatónál tudja érvényesíteni a hazautazás költségét (milyen dokumentummal kell igazolni a fentieket)?
Részlet a válaszából: […] A munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan. Amennyiben a hazautazás tömegközlekedési eszközzel történik, a bérlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Külföldi utasnak visszatérítendő áfával kapcsolatos kérdések visszáruzás esetén

Kérdés: Egyik külföldi ügyfelünk terméket vásárolt áruházunkban (a továbbiakban: társaság), melyet ki is vitt az országból, illetve a Közösség területéről is, és ezt a vámhatóság igazolta is. Később, amikor az áfáért jött vissza az ügyfél, visszáruzást kért az előző ügyletéből. A vissz-árubizonylatot elkészítettük, és ezzel az értékkel csökkentettük a visszafizetendő értéket. Mi a helyes, szabályos eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy egy esetleges ellenőrzés során igazolni lehessen a külföldi utas részére ténylegesen visszajáró áfa bevallásban történő elszámolását.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járás költségtérítéseként adómentesen – tömegközlekedéssel megtett út esetén – bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a téríthető. Szja-adójogilag adómentes az is, ha a jegy árának teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Beruházások nyilvántartása

Kérdés: Gazdasági műszaki ellátó- és szolgáltatószervezet vagyunk, költségvetési intézmény. Önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési intézmények (óvodák) részére végezzük a szolgáltatást. Intézményünk tárgyi eszközein kívül a hozzánk rendelt intézmények tárgyieszköz-nyilvántartását is mi végezzük. Abban az esetben, ha az óvoda például udvari játékot szerez be, de annak telepítése a beszerzés időpontjában nem történik meg külső környezeti tényezők miatt, akkor az aktiválásig az eszközt a befejezetlen beruházások között kell-e szerepeltetnünk, vagy mivel intézményünk saját raktárral rendelkezik, raktárra vehetjük-e? A fenti kérdésre a választ a kis értékű és nagy értékű tárgyi eszközökre egyaránt szeretném kérni.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen növelését eredményező tevékenységek költségeit az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig.A számviteli elszámolás során be kell tartani azt a szabályt, hogy ha bármilyen tárgyi eszközt szerzünk be, azt először mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
1
2
3
4