Önkormányzati termőföld értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló külterületi 10 hektár nagyságú termőföldjét (legelőjét) kívánja értékesíteni. A legelő beépítésre nem szánt területen fekszik. Az ingatlanon fel-építmények is találhatóak: a legelő kerítéssel (10 éve) körbe van kerítve, illetve egy 300 m2 nagyságú épület (juhakol és egyben tejház) is található rajta. Az épület építési engedély alapján épült, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, mert még nincs 100%-ig kész (az épület áll, néhány belső munka elvégzése hiányzik), ezáltal a hatóságtól használatbavételi engedélyt nem kapna. Önkormányzatunk jelenleg az épületet befejezni nem kívánja, ilyen "jogi" állapotban szeretné értékesíteni azt. Az épület "ténylegesen" sincs használatba véve. Az ingatlan-nyilvántartásban az "épület" azért nem szerepel, mert annak feltétele a használatbavételi engedély megléte. (Az épületfeltüntetés a vázrajz és használatbavételi engedély alapján történik.) Az értékbecslő viszont értékelte az "épületet" és a kerítést mint felépítményeket, mert helyszíni szemléje során megállapította, hogy a természetben azok a legelőn találhatóak. (A felépítmények becsült értéke egyébként többszöröse a legelő értékének.) A felépítmények értékével viszont nem lehet a legelő mint földterület értékét növelni, mert a Földtörvény 24. §-a (3) bekezdésének ha) pontját és a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. Az áfára vonatkozó kérdésem lényegében a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakon alapult, mely szerint a szerződésben az ellenértéken belül fel kell tüntetni a föld, illetve az azon található felépítmények stb. ellenértékét is. Az épületnek önálló helyrajzi száma nincs, az ingatlanon belül "kivett" alrészletként sem szerepel a használatbavételi engedély hiányában. A kerítés építéséhez engedélyre nem volt szükség. Az elkészült értékbecslés külön tartalmazza a legelő, a kerítés, illetve az épület értékét. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség az ingatlan értékesítése esetén? Hogyan kell számlázni a legelő értékét, az épület, illetve a kerítés értékét? Önkormányzatunk az ingatlanok értékesítését nem tette adókötelessé. Az épület új ingatlannak minősül, ezért áfásan kell értékesítenünk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján? Ebben az esetben a legelőre mint hozzá tartozó földrészletre is kiterjed az áfafizetési kötelezettség, vagy csak a 300 m2 altalajára? A kerítés áfamentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Kiadási pénztárbizonylat

Kérdés: Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?
Részlet a válaszából: […] ...csatolni, amely lehet például számla, személyi jellegűkifizetések jegyzéke, kiküldetési rendelvény, vásárlási előlegre jogosítóengedély, vagy más kifizetést engedélyező bizonylat stb. A kiadási pénztárbizonylat hárompéldányos nyomtatvány,amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Tárgyi eszköz aktiválása

Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a tartozékokértékét. Ha a beszerzés után azonnal használatba veszik aszámítógépeket, és nem szükséges hozzá semmiféle engedély, akkor az üzembehelyezés tényét az állományba vételi bizonylattal igazolják, amely ahasználatbavétel napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Regisztrált mérlegképes könyvelő szakképesítése

Kérdés: Mérlegképes könyvelői végzettségem van államháztartási szakon, mely végzettséget 2000-ben kaptam meg. Regisztrált vagyok. Vállalkozásnak végezhetek-e munkát?
Részlet a válaszából: […] ...A számviteli törvény (Szt.)150. § (3) bekezdésének megfelelően a könyvelő rendelkezik a nyilvántartásbatörténő felvétel engedélyével is. Tehát államháztartási területen szerzettszakképesítésével vállalkozási területen is dolgozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] ...ezeknek anyilvántartásokból való kivezetését sem a központi, sem az önkormányzatiköltségvetési szerveknél nem kell felügyeleti szervi engedély.Az Szt-vhr. az értelmező rendelkezések között pontosanmeghatározza azokat az eseteket, amikor egy követelést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

A saját dolgozók részére vásárolt parkolási bérlet könyvelése

Kérdés: Költségvetési intézmény parkolóbérletet és gépkocsi-behajtási engedélyt vásárol saját dolgozónak. Bér jellegű vagy dologi kiadásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a bérletről és a behajtási engedélyről kiállítottszámla a dolgozók nevére (adott rendszámú személygépkocsikra, vagy belsőszabályozásban meghatározták név szerint a dolgozókat) szól, és így aszolgáltatást csak a nevesített dolgozók vehetik igénybe, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Épület és berendezések értékének szétválasztása

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó napközis tábor területén önkormányzati beruházásból egy új ebédlőépületet építettek. A berendezési tárgyak között szerepel 1 db nagyméretű Inox hűtő, 2 db villanymelegítő zsámoly, melegen tartó pult és mosogatómedencék. A beruházási alapokmányon az ebédlő értéke egy összegben szerepel, és így az épület főkönyvi számlára kellett aktiválni. Mi a teendő a fent megjelölt berendezési tárgyakkal, melyeknek az értékcsökkenése 14,5%, hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy ez az összevonáskizárólag a beruházási Alapokmányon szerepel egy tételben – így kerültengedélyezésre -, vagy az intézménynek semmilyen információja sincs aberendezések és az épület bekerülési értékéről.A rendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.