14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 MNB-árfolyam alkalmazásának bejelentése
Kérdés: Intézményünk a közösségi beszerzések adóalapjának megállapítása során MNB-árfolyamot alkalmaz évek óta, ezt a számviteli politikánkban is rögzítettük. Most szereztünk tudomást arról, hogy ezt be kellett volna jelenteni az adóhatósághoz. Mi a teendőnk ezzel kapcsolatban, és az elmúlt időszakot hogyan lehet helyrehozni?
2. cikk / 14 Tárgyi eszköz vásárlása
Kérdés: Mikor kerül a számlával vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonunkba? Mikor kell aktiválni -?véleményünk szerint használatbavételkor, amely független a kiegyenlítés dátumától –, ha a számlán található az alábbi szöveg: "a tárgyi eszköz az eladó tulajdonát képezi a számla kiegyenlítéséig"?
3. cikk / 14 Tárgyi eszközök üzembe helyezése
Kérdés: Ingatlanon végzett beruházás, felújítás esetében szükséges külön üzembe helyezési jegyzőkönyv vagy a kiállított műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és a teljesítésigazolás elfogadható mint üzembe helyezési jegyzőkönyv? Építésiengedély-köteles beruházások esetében a jogerős használatbavételi engedély tekinthető-e ugyancsak üzembe helyezési jegyzőkönyvnek?
4. cikk / 14 Kis értékű tárgyi eszköz beszerzése
Kérdés: Költségvetési szervnél kis értékű tárgyi eszköz beszerzése történt. A kis értékű tárgyi eszköz úgy került minősítésre, hogy az tartósan, egy évet meghaladóan fogja szolgálni a költségvetési szerv tevékenységét. A beszerzést követően a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént. Helyesen jártunk-e el, amikor az állományba vételi bizonylaton (B.11-46/Vr.sz.) jelöltük (az üzembe helyezés dátumánál) a használatbavétel dátumát, mivel ezen eszköznél nem kellett alkalmazni üzembe helyezési eljárást, vagy az állományba vételt mint gazdasági eseményt és a használatbavételt is eltérő bizonylatokon kellene hitelt érdemlően igazolni? Kiváltható lenne-e az állományba vételi bizonylat a pénzügyi és könyvviteli nyilvántartó rendszer által generált "eszköz mennyiségi nyilvántartásba vételi dokumentummal", amelyen rögzítésre kerül az eszköz használatbavételi időpontja is?
5. cikk / 14 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
6. cikk / 14 Gyermekétkeztetés nyersanyag- normájának megállapítása
Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével – a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével – a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?
7. cikk / 14 Európai uniós pályázat számviteli elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?
8. cikk / 14 Tárgyi eszközök üzembe helyezése
Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?
9. cikk / 14 Pályázat számviteli elszámolása
Kérdés: Egy központi költségvetési szerv EU-s projektet hajt végre, melynek kb. 40%-a építés, 40%-a eszközbeszerzés, a többi szolgáltatás igénybevétele. A projekthez a következő tevékenységek, kiadások kapcsolódnak: projektmenedzsment bére (külső; számla), projektadminisztrátor (belső; megbízási díj), közbeszerzési szakértő, nyilvánosság, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr, kivitelező, eszközbeszerzés (100 E Ft alatti tételek), eszközbeszerzés (100 E Ft feletti tételek), tervező.
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?
10. cikk / 14 Befejezetlen beruházás selejtezése
Kérdés: Önkormányzatunknál előfordul az az eset, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott beruházások bizonyos okok miatt nem valósulnak meg. Természetesen vannak a projekteket előkészítő költségek (hatástanulmány, tervdokumentáció stb.), amelyeket befejezetlen beruházásként tartunk nyilván az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásban. Hivatkozva a 2011. 04. 05-én megjelent, 2870. számú "Befejezetlen beruházás selejtezése" című cikkükre, az a kérdésem, ha az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmazza a befejezetlen beruházás kivezetésének eljárásrendjét, akkor véleményük szerint kell-e közgyűlési engedély arra, hogy a befejezetlen beruházást a könyveinkből kivezessük? Vagy elég a jegyzői engedély (szakosztály feljegyzése alapján) a kivezetéshez?