12 talált cikk a vagyonkezelés , engedély kifejezésre

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetében, a vagyonkezelésbe vett épületeken lévő napelemek által termelt villamosenergia-többlet visszaigénylésével kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Jogosultak vagyunk visszakérni a vagyonkezelésbe vett napelemek (épületekkel együtt) által a mi nevünkön lévő podokra betermelt többlet-energiát (villamosenergia-szolgáltató által éves elszámolásban kimutatott)?
2. Ebben az esetben villamosenergia-termelésről mint termelőtevékenységről van szó?
3. Vállalkozási tevékenység felvétele szükséges az alapító okiratba?

Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordult, hogy olyan ingatlanon kellett járdát vagy vízelvezetést építtetnünk, ami nem a mi tulajdonunk, hanem pl. kivett országos közútként a magyar állam tulajdona, és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében van. A Magyar Közúttól minden esetben kell kérnünk ilyenkor munkavégzési engedélyt és közútkezelői hozzájárulást is. Milyen dokumentum alapján vezethetjük ki a könyveinkből ezen beruházások értékét? Véleményünk szerint erre megállapodásnak kellene létrejönnie, és ez alapján lenne átadható a beruházás. Mit tehetünk, ha a beruházás megvalósult, és szeretnénk pl. a járdaépítés értékét kivezetni a könyveinkből?

Kérdés: Sportberuházáshoz előkészítési tevékenységeket (kiviteli tervek elkészítését, engedélyek beszerzését stb.) végez a sportegyesület, amelyet minisztériumunk vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesít. A beruházási helyszín ingatlanának (területének) tulajdonosa a magyar állam, a támogatottnak közös használati joga van a vagyonkezelővel. A vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A támogatás eredményeképpen elkészült tervek melyik szerv könyveibe kerülnek számviteli nyilvántartásba, és a beruházást követően a megvalósult tárgyi eszközt (épületet) melyik szerv aktiválja?

Kérdés: 1. Igazgatóságunk a saját vagyonkezelésében lévő árvízvédelmi töltésszakaszokon való gépjárművel történő közlekedéshez engedélyeket értékesít. Lényegében az engedélyek kiadásával hozzájárul ahhoz, hogy a töltésszakaszt az engedélyt megvásárló használja. Az engedélyvásárlásról 27%-os áfatartalommal kell a számlát kiállítani, vagy mint ingatlanhasználat, adómentesen kell a számlát kiállítani az Áfa-tv. 86. §-ának l) pontja alapján? 2. Igazgatóságunk vagyonkezelői hozzájárulásokat ad ki a saját vagyonkezelésében lévő területeken végzett különböző munkák elvégzéséhez (pl.: szennyvízelvezetés, különböző létesítmények telepítése, gázvezeték elhelyezése, hídépítés stb.). A vagyonkezelői jog kiadásának díjáról 27%-os áfatartalommal kerül kiállításra a számla (vagyonkezelői hozzájárulás elkészítésének költségei). Emellett adómentesen az Áfa-tv. 86. §-ának l) pontja alapján számlázható-e területhasználati díj, hiszen a vagyonkezelői hozzájárulás kiadásával a területet is használja az igénylő?

Kérdés: Egy városi diáksport-egyesület (egyesület) egy – a városban telephellyel rendelkező – felsőoktatási intézmény (egyetem) vagyonkezelésében (egyébként pedig az állam tulajdonában) lévő – jelenleg az egyetem egyik kollégiuma mögötti szabadtéri füves labdarúgópályát és salakos futópályát tartalmazó – ingatlanán műanyag borítású futó- és távugrópályát szeretne kialakítani. A tervezett atlétikai beruházás részben a Magyar Atlétikai Szövetség által az egyesület részére nyújtott, másrészt a város önkormányzata által biztosított támogatásból valósulna meg. A beruházás megvalósításának és a támogatások felhasználásának előfeltétele az egyetem atlétikai beruházáshoz történő hozzájárulása, valamint az ingatlanhasználat feltételeinek megállapodásban történő rögzítése (mely még folyamatban van). Az értéknövelő beruházásként megvalósuló atlétikai pálya a magyar állam tulajdonába és az egyetem vagyonkezelésébe kerülne? Miként kell nyilvántartásba venni az egyesület, illetve az egyetem részéről a beruházást? Az egyesület által kötendő támogatási szerződés – így a támogatás nyújtásának – egyik feltétele, hogy a műanyag burkolatú atlétikai pálya használatát az egyetem – az egyetemi oktatás keretében zajló órarendi oktatáson kívüli szabad időszakokban – az egyesület részére ("térítésmentesen") 15 éven át biztosítja (nyilván egyesületi sportcélra). A fenti ingatlanberuházás és az azt követő ingatlanhasználat az Áfa-tv. szempontjából hogyan kezelendő és miként bizonylatolandó? (Az egyesület alanyi adómentes adószámmal rendelkezik, az egyetem a bérbeadást áfaköteles tevékenységként végzi.)

Kérdés: Központi költségvetési szerv jogszabály szerint központi ellátó szerepet lát el, mely alapján a hadsereg más egységeinek tárgyi eszközöket (járművek, egészségügyi konténerek stb.), készleteket (egészségügyi anyagok, gyógyszerek) szerez be, és azokat térítésmentesen átadja a hadsereg más egységeinek, melyek költségvetési szervnek minősülnek, ezért ezeket a tranzakciókat ÁHT-n belüli térítésmentes átadásnak nevezik, és a 412 nemzeti vagyon változása számlával szemben könyvelik. Véleményünk szerint az Áhsz. csak nagyon korlátozott esetben engedélyezi a nemzeti vagyon változása számla használatát (költségvetési szerv megszűnése miatti feladatváltozás, vagyonkezelési jog változása stb.), ezért ezt a tranzakciót a térítésmentes átadás/átvétel szabályai szerint a 8-as, illetve a 9-es számlaosztály használatával rendkívüli ráfordításként, illetve bevételként kellene elszámolni. Jól gondolom, hogy nem helyes a fenti elszámolás?

Kérdés: Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?

Kérdés: Egy önálló gazdasági intézmény (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény), mely 85 alkalmazottal rendelkezik, hány fő gazdasági személyzettel rendelkezhet? Tanulólétszámunk 163 fő. A Pedagógiai Szakszolgálat a kerületben kb. 460 gyermek ellátásáról gondoskodik.